Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
1867 A kis- és középvállalkozások egyik legnagyobb problémája Magyarországon a forráshiány és a szűk piaci lehető ségek, aminek egyenes következménye a fejlesztések ellehetetlenülése és a versenyhátrány fokozódása. Olyan kombinált tőke- és hitelprogramot kell indítani, amely hatékonyan képes elősegíteni a vállalkozások fejlődését, versenyképességük javítását. A versen yképességük javítása érdekében szükséges a K+F támogatások mértékének jelentős növelése, a technológiai beruházások támogatása és a hazai kis- és középvállalkozások K+F részvételének ösztönzése. Célzott pályázatokkal kell segíteni kis technológiai cégek, s tartup vállalkozások létrejöttét és sikeres beindulását. Inkubátorszervezetek felállításával és finanszírozásával kell támogatni az életképes ötletek kidolgozását, a termékek kifejlesztését és a világpiacra történő kijuttatását. Tisztelt Országgyűlés! Össz ességében elmondható tehát, hogy ez a költségvetés nem segíti a mikro, kis- és középvállalatok helyzetét sem. Ezt a költségvetési törvényjavaslatot az MSZPfrakció többek között ezért sem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén írásban jelezte felszólalási szándékát Latorcai János képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke. Öné a szó, alelnök úr. DR. LATORCAI JÁNOS ( KDNP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr ! Kedves Képviselőtársaim! Majd’ egy évtized után lekerültünk a szégyenpadról. Tavaly júliusban kikerültünk az Európai Unió túlzottdeficiteljárása alól, hallhattuk többektől is még a 2013. évi zárszámadás vitájában is. Mindez a tudatosan tervezett és kézb en tartott költségvetési politika eredménye. A költségvetési hiány és az adósságráta csökkentése, a gazdasági növekedés beindítása, a foglalkoztatottak számának folyamatos emelkedése arról tanúskodik, sok más hozzászólóval ellentétben, hogy jó úton járunk. A makroszámok szigorú tények, és ezek egyértelműen ezt bizonyítják, még ha a képviselőtársamnak más is erről a véleménye. Ugyanis a napokban elmélyedtem, és ajánlom valamennyiüknek elmélyedni az Állami Számvevőszék honlapján elérhető nyilvános jelentésekb en és véleményekben; 2006ig jutottam vissza, az adott évre vonatkozó zárszámadásokat vettem vizsgálat alá. A tapasztalataim azt mutatták, hogy az ÁSZ megállapításai, észrevételei alátámasztják mindazt, amit Domokos László elnök úr itt a felszólalásában, i lletve az ÁSZ múlt heti sajtótájékoztatóján mondott, miszerint a 2015. évi központi költségvetési törvényjavaslat a legjobb ilyen törvényjavaslat az elmúlt esztendőkben. Ez a megállapítás az elmúlt nyolc évet figyelembe véve egészen biztosan igaz. Ez külön ösen fontos, tisztelt Gúr Nándor képviselő úr, hiszen például a 2008. évi zárszámadás ellenőrzése során az ÁSZ még azt állapította meg, hogy a törvényjavaslat nem átlátható. Nos, az Európában kiemelkedő 3,2 százalékos gazdasági növekedésünkre tekintettel, azt hiszem, bátran kijelenthető, hogy a tervezett 16 380 milliárd forintos bevételi és a 17 258 milliárd forintos kiadási előirányzat, 877 milliárd forintos hiány mellett, ez a költségvetési javaslat nemcsak hogy átlátható, hanem megalapozott is. Az átláth atóság alatt ugyanakkor nemcsak transzparenciát értek, hanem azt is, hogy a kiadási oldal számait vizsgálva kirajzolódik a költségvetési tervezet mögött meghúzódó új típusú filozófia is, hiszen továbbra is a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a ga zdaságélénkítés céljai állnak az egész tervezés középpontjában. A költségvetés számai szerint jövőre többet fordítunk a családok és a gyermekvállalás támogatására, a munkahelyteremtésre és az oktatásra - itt alá szeretném húzni, hogy mind a közoktatásra, m ind a felsőoktatásra, majd a számokat is mondom , a közbiztonságra, a gazdák támogatására, a nyugdíjak értékének a megőrzésére és a gazdaság fejlesztésére. Gazdaságpolitikusként ez utóbbi jelentőségére hívnám fel képviselőtársaim figyelmét. A gazdaságélén kítés jegyében a passzív ellátások helyett az aktív, a munka irányába ható intézkedések támogatása fog növekedni. Így jövőre az ideinél több támogatásra számíthatnak a vállalkozások. Jövőre az uniós támogatás felhasználásával különben egy nagyléptékű gazda ságfejlesztési program kezdődik. A 20142020 közötti fejlesztési ciklusban hét év alatt több
