Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1837 igazság akár a kormány saját terveihez képest is, de le gfőképpen mi az igazság az ország valódi állapotához, valódi folyamataihoz képest. Nézzük először a kormány saját terveit! Van mit nézni ugyanis, hiszen önök 2011ben a Széll Kálmánterv keretében elkészítették az ú gynevezett konvergenciaprogramot, ami a 20112015. évekre szóló legfontosabb kormányzati törekvéseket és az ezzel összefüggő számokat tartalmazta. Vessük most össze, tisztelt hölgyeim és uraim, a 2015re vonatkozó elképzeléseket két különböző kormánydokume ntum szerint; nézzük meg, mit ígértek, milyen törekvéseket vázoltak fel a konvergenciaprogramban, és ehhez képest mit tartalmaz a 2015. évre szóló költségvetési törvényjavaslat. Nos, ha az államháztartási hiánnyal kezdjük, akkor önök 2011 környékén még úgy látták, hogy a jövő esztendőben ezt a hiánycélt 1,5 százalékosra lövik be. Ha megnézzük, hogy önök ehhez képest milyen hiánnyal számolnak, akkor csak ezen az egy soron azt láthatjuk, hogy mintegy 400 milliárd forinttal fognak többet költeni, mint ahogy ez t a konvergenciaprogramban saját maguk egyébként előzetesen prognosztizálták. Ha megnézzük az államadósság alakulásával kapcsolatos kormányzati terveket, akkor azt látjuk, hogy 2015re nézve a konvergenciaprogramban azt ígérték, hogy az államadósság aránya nem lesz több mint 64,1 százalék, ehhez képest a benyújtott költségvetési törvényjavaslat már 75,4 százalékkal számol; a valóság egyébként még ennél is rosszabb, de erről majd később. Ha csak azt nézzük meg, hogy az önök két különböző terve között mennyi az eltérés, akkor azt mondhatjuk, hogy az államadósság mintegy 3800 milliárd forinttal magasabb annál, mint amivel önök korábban számoltak. Saját terveiket sem tudják ezen a területen és más területen sem tartani. Ha megnézzük, hogy mit ígértek az úgynevez ett különadók tekintetében, akkor önök még a 2011. év elején azt ígérték, hogy az úgynevezett pénzügyi különadókat 90 milliárd forintra fogják mérsékelni 2015re; előtte brutálisan megemelték ezeket az adókat. (11.30) Most ha megnézzük, hogy mivel számolna k a költségvetési törvényjavaslatban, akkor szó nincs ezeknek az adóknak a csökkentéséről. Ellenkezőleg, mintegy 405 milliárd forintos bevételt remélnek ezektől a pénzügyi különadóktól, több mint 310 milliárd forinttal vesznek ki többet a pénzügyi szektor zsebéből, mint amivel egyébként önök saját maguk is számoltak néhány évvel korábban. Ha megnézzük, hogy a pénzügyi szervezeteken kívül a különböző ágazati különadók területén mit ígértek, akkor abban pedig azt láthatjuk, hogy 2015re teljesen meg kívánták - egyébként helyesen - szüntetni ezeket az ágazati különadókat. Sajnos, eszük ágában nincs ezt az ígéretet valóra váltani, az ágazati különadók tekintetében több mint 230 milliárd forintot fognak beszedni a jövő esztendőben. Van egy terület, ahol örültünk volna, ha nem teljesítik túl ezeket a terveket. Ez a nyugdíjrendszerrel és a szociális kiadásokkal összefüggő kiadások csökkentése. Eleve nem örültünk annak, hogy önök a konvergenciaprogramban ezeknek a kiadásoknak a csökkentését irányozták elő, annak meg végképp nem örülhetünk, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban ezt a kiadáscsökkentést sajnálatos módon túlteljesítik. Azt kell mondanunk, hogy a nyugdíjrendszerre és a szociális kiadásokra mintegy 130 milliárd forinttal költenek kevesebbet, mint ahogy maguk ígérték korábban, és egyébként azzal a csökkentéssel sem lehet egyetérteni. Tehát ha megnézzük az önök friss tervszámait a saját korábbi terveikhez képest, akkor is látszik, hogy az ígéretekhez képest bizony súlyos deficitben vannak. Ha megnéz zük a tényleges gazdasági folyamatokat, akkor egyébként a baj még ennél is nagyobb. Jelenleg ugyanis az zajlik a gazdaságban, hogy van egy pénzbeáramlás, és ezzel párhuzamosan pedig van egy tőkekiáramlás. Ahelyett, hogy tőkebehozatal történne. Így az a pén z, ami érkezik az országba, nem beruházásokra lesz elköltve, alapvetően spekulatív célokra használják fel ezt a többletbevételt a gazdaságban. Amire pedig szükség lenne, hogy a meglévő tőke itt maradjon, az önök gazdaságpolitikájának köszönhetően
