Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1838 sajnos el kezdett kivonulni az országból. Ez egy nagyon veszélyes folyamat, hiszen mint mindjárt látni fogják, a külföldi tőke néhány területen a gazdaság meghatározó erejét jelenti, ezzel játszani, ezt a bizalmat eljátszani nem lenne szabad. Ha a gazdaság növekedés i kilátásait nézzük ugyanis, akkor az állapítható meg, hogy ennek nem belföldi motorjai vannak elsősorban, leszámítva néhány nagy gazdasági szigetet, hanem alapvetően az európai uniós forrásokra épül. Azokra az uniós forrásokra, amelyekre nagy szüksége van az országnak, és attól az Uniótól érkeznek ezek a pénzek, amellyel önök szabadságharcban állnak időnként - hála istennek, csak időnként , és amely Uniónak mi is tagjai vagyunk, a zászlaját egyszerűen képtelenek elviselni a Magyar Országgyűlés üléstermébe n. (Gúr Nándor: Botrányos!) Ha megnézzük, hogy az uniós forrásokon kívül milyen belföldi forrásai vannak egyáltalán a gazdasági növekedésnek, a gazdaság és az ipari teljesítménynek, akkor azt látjuk, hogy ez döntően az autógyárakhoz kötődik. Az autógyárak létrejötte, a már meglévő beruházásai viszont korábbi kormányzatokhoz és nem az önök kormányzásához kötődnek. Hogy mennyire nagy szerepe van ezeknek a gazdasági szigeteknek az ország vérkeringésében, az abból is látszik, hogy az idei örvendetes gazdasági növekedésben például az is szerepet játszik, hogy hétvégén is dolgoznak ezek az autógyárak, és amikor egyszer az egyikük - ez nevezetesen az Audi - néhány hétre leállt, akkor azonnal nagyon durva visszaesés mutatkozott az ipari termelésben. Ha a gazdaság á llapotát nézzük tehát, akkor azt látjuk, hogy döntően nem a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások jelentik a gazdaság gerincét és motorját; a gazdasági növekedés fő forrásai elsősorban az autógyárak és az uniós források révén gyarapodnak. Ha a hazai k is- és közepes vállalkozások lehetőségét nézzük, akkor azt látjuk, hogy ezek a vállalkozások, ellentétben a kormányzati szép szavakkal, sanyarú helyzetben vannak. Elsősorban azért vannak sanyarú helyzetben, mert az elmúlt évek drámai fogyasztáscsökkenését követően hiába van szerény mértékű fogyasztásnövekedés az országban, az önök törvényjavaslata ennek a fogyasztásbővülésnek a hatását messze túlbecsüli. A kisvállalkozók valójában egy kettős présben vannak. Bevételi oldalról sújtják őket a gazdaságpolitikáj uknak azok a következményei, amelyek a korábbi években csökkentették a fogyasztást, és amelyek még mindig akadályai a fogyasztás és ezen belül a kereslet bővülésének Magyarországon. Ha a kisvállalkozók bevételi forrásait nézzük tehát, akkor azt látjuk, hog y egy présben vannak, a fogyasztás bővülésének elmaradása, érdemi elmaradása miatt pluszbevételi forrásra piaci oldalról a kisvállalkozások nem számolhatnak. Mindeközben az önök adópolitikája költségoldalról egy másik présbe szorítja őket, hiszen ezek a ki svállalkozások képtelenek igazán érdemben áthárítani a rájuk kivetett pluszadónemeket, ezt kénytelenek valamilyen módon lenyelni, és a kormányzati bér- és adópolitika pedig szintén döntően a főleg minimálbéren foglalkoztatott munkavállalókat alkalmazó kisv állalkozásokat terheli. Önök ugyanis az elmúlt években egy olyan drasztikus minimálbérnövekedést erőltettek a kisvállalkozókra, amiből a dolgozók, akiknek ebből érdemben részesülniük kellett volna, szinte semmit nem láttak, hiszen azt elvitték az adóemelé sek, ugyanakkor ennek révén a kisvállalkozók adóterhei drasztikus mértékben nőttek. Ennek az egésznek nem voltak nyertesei tehát a kisvállalkozásnál dolgozók, nem voltak nyertesei maguk a kisvállalkozások. Egy nyertese volt ennek az egésznek, az önök kormá nya, aki ezeket az adóbevételeket besöpörte. A kisvállalkozások tehát költségoldalról is szorításban vannak, bevételi oldalról pedig a fogyasztás olyan mértékű bővülésére, amely ebből a sanyarú helyzetből kirángatná őket, nem számíthatnak. Ha megnézzük, ho gy a beruházások hogyan alakulnak Magyarországon, akkor azt láthatjuk, hogy a beruházások döntően állami és EUs forrásokból valósulnak meg, a vállalkozások helyzete egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy maguk is érdemben hozzájáruljanak a beruházások növelé séhez Magyarországon. Mindehhez párosul egy gyenge forint, ami a jövő esztendőben is tartósan gyengélkedik az önök, illetve a Magyar Nemzeti Bank politikájának köszönhetően.
