Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
1757 A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során kizárólag az építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásait vizsgálja, a külön kormányrendelet ben meghatározott különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket figyelembe véve. Tehát itt tettünk egyértelműen lépéseket az Európai Unió, valamint az Európai Bizottság által megfogalmazott elvárásoknak megfelelően. A kormán yhivataltól a mostani jogszabálytervezet elfogadása esetén, a jövőben szakhatósági eljárás során az érintett előzetes szakhatósági hozzájárulást is kérhet, és ez az előzetes szakhatósági hozzájárulás egy évig használható fel. A kormányhivatal viszont ennek az eljárásnak a során beszerzi az érintett miniszterekből álló bizottság véleményét. Nagyon fontos, hogy ez tehát egy vélemény, amit be kell szereznie, és nem az illetékes miniszterek, illetve miniszterekből álló bizottság hozza meg a döntést, hanem a sza khatósági eljárás során a kormányhivatal. A miniszterekből álló bizottság a hivatkozott kormányrendeletben foglaltak alapján megvizsgálja a tervezett építményeknek a létesítési helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településfejlesztési hatásait, valamint az esetlegesen várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, elkerülésére, csökkentésére vonatkozóan a kérelmező által tervezett intézkedések megvalósíthatóságát. A jelenleg hatályos szabályozástól jelentős eltéré s még az, hogy a 300 négyzetmétert 400 négyzetméterre kívánjuk emelni. Tehát ez azt jelenti, hogy a 400 négyzetméter feletti új üzlethelyiségek létesítése során vagy a jelenleg meglevő üzlethelyiségek 400 négyzetméter fölöttire bővítése során kell ezt az e ljárást lefolytatni. Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva mindazt, amit elmondtam, azt kell tehát képviselőtársaimnak látni, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárással vizsgálta ezt az ügyet, és ennek eleget téve a javaslat szerint ugyan, miközben e leget teszünk a kifogásokban megfogalmazott elvárásoknak, a jövőben is, tehát 2015. január 1jét követően is érvényben marad a kisvállalkozások védelmét szolgáló korlát 300 négyzetméter helyett 400 négyzetméterrel, és azt kell hogy mondjuk, hogy a kormány egyértelműen elkötelezett a jövőben is amellett, hogy a továbbiakban gombamód ne szaporodjanak hipermarketek, plázák, és hogy mindezeknek a hátrányos következményei ne sújtsák a magyar társadalmat. A jogszabály megalkotásakor természetesen az is szempont v olt, hogy a belvárosi üzletekhez érkező autóforgalom csökkenjen. Már most a belvárosi nagy plázákról beszélünk, hiszen Magyarországon az épített környezetünknek rendkívül sok kárt okozott az, hogy a nagyvárosaink belvárosi részébe, a városközpontba épített ek plázákat, míg NyugatEurópa hozzánk hasonló nagyvárosaiban, akár a fővárosokban, akár a vidéki nagyvárosainkhoz hasonló településein ezek mind a külvárosba vagy a város lakott területén kívüli részekre épültek. Ha már mi elszenvedtük azt itt az elmúlt é vtizedek hibás várospolitikájának következményeként, hogy a belvárosi kis üzletek sorra bezárni kényszerültek a plázák terjeszkedése miatt, akkor legalább arra törekedjünk a jövőben, hogy ezek minél kisebb autóforgalmat vonzzanak, és hogy ne épüljenek olya n újabb nagy plázák vagy olyan nagy épületek, amelyek újabb közlekedési káoszt, környezeti terhelést okoznak. Tehát nem szeretnénk, ha újabb zöldmezős beruházások révén a városképek kedvezőtlenül alakulnának az előttünk álló években, évtizedekben. Tisztelt Képviselőtársaim! Az érvényben levő szabályozás szerint idén év végéig tehát lejárna a plázastop, viszont a módosítás gondoskodik arról, hogy január 1je után sem lehet bevásárlóközpontot építeni külön engedély nélkül, amennyiben a 400 négyzetmétert megha ladja az építendő üzlethelyiség. Mondom összefoglalásképpen, január 1jétől tehát szakhatósági állásfoglalás szükséges a 400 négyzetméter bruttó alapterület feletti üzlet- vagy bevásárlóközpont építéséhez vagy az ekkora méretnél nagyobbra bővítésnél. Minde bből az látszik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar kormány elkötelezett a magyar vállalkozások, a magyar kiskereskedők védelme mellett, és ilyen eszközökkel is törekszik a
