Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
1756 szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/1995. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. (11.00) Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságként majd a Gazdasági bizottság folytatja le. Elsőként megadom a szót L. Simon László úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces idő keretben. Parancsoljon, államtitkár úr! L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rövid, ugyanakkor annál fontosabb törvényjavaslat fekszik a Ház előtt. Néhány szóban szeretném összefoglalni a törvényjavaslat előzményeit és a benyújtott törvényjavaslat lényegi elemeit. Mint képviselőtársaim jól tudják, 2012. január 1jétől három éven keresztül tilos Magyarországon plázát építeni. Amikor az ezzel kapcsolato s jogszabályokat megalkotta a parlament, illetve a kormány, akkor az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy az épített környezetünkön javítsunk, a magyar kiskereskedelmet jobb helyzetbe hozzuk, hogy mindaz a teher, amely Magyarországon a plázák elszaporodásá val a városképre, az épített környezetünkre és a magyar tulajdonú kiskereskedelemre ránehezedett a rendszerváltozás óta eltelt évtizedekben, valamilyen mértékben csökkenjék. Az eredeti elképzelésünk szerint, ami jelenleg még hatályos, 300 négyzetméternél n agyobb alapterületű kereskedelmi létesítményt építeni nem lehet, mármint újat, illetve meglevő kereskedelmi létesítményt 300 négyzetméternél nagyobbra bővíteni sem lehet. Van speciális eljárásra lehetőség, a tilalom alól a vidékfejlesztési miniszter részvé telével működő bizottság véleménye alapján, a fenntartható kereskedelem követelményeit szem előtt tartva a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést. A jelenleg hatályos szabályozás felülvizsgálatára már akkor is szükség lett volna, hogyha az Európai Unió ezzel a szabályozással nem foglalkozik, hiszen, mint mondtam, 2014. december végével ez a köznyelvben plázastopként elhíresült szabályozás az időbeli korlát miatt felülvizsgálatra szorult. De mint köztudott, időközben a szabályozással az Európai Unió is f oglalkozott. 2012ben kezdte vizsgálni az Európai Bizottság az ilyen módon megváltoztatott jogszabályt, és ennek a vizsgálatnak az eredményeképpen 2014. április 16án hazánk ellen kötelezettségszegési eljárást indított. A kormány természetesen megvizsgálta az Európai Bizottság javaslatait, illetve megvizsgálta az Európai Bizottság kifogásait, és a kétoldalú tárgyalások keretében biztosította arról az Európai Bizottságot, hogy a meglevő jogszabályt, igazítva az európai uniós elvárásokhoz, át fogja alakítani. Természetesen a feladat kettős volt, hiszen nem az a magyar kormánynak a célja, hogy a külföldi tulajdonban levő nagy üzlethelyiségeket pozicionálja, hanem sokkal inkább az a társadalompolitikai küldetésünk, hogy a kis- és közepes magyar vállalkozások sze mpontjait és érdekét figyelembe véve, egy élhető országot építve, a kisebb üzlethelyiségek tulajdonosait és ilyen módon a kiskereskedelem ügyét szolgálva alakítsuk át azt a kereskedelmi környezetet, amelyben egyébként a magyar fogyasztók igényei kielégíthe tők. Éppen ezért ezt a kettős feladatot figyelembe véve, egyrészt, hogy a kötelezettségszegési eljárás alól Magyarország kikerüljön, másrészt figyelembe véve a kormány társadalompolitikai céljait, azaz hogy a kis- és közepes magyar vállalkozásokat erősítsü k, alkottuk meg a képviselőtársaim előtt fekvő jogszabálytervezetet. Nagyon röviden foglaljuk össze, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a mindösszesen négy paragrafus mit is tartalmaz. Először is, a tervezetben láthatják képviselőtársaim, hogy a jövőben az engedélyezést az építési hatóság hatáskörébe utaljuk, amelynek az országos illetékességgel eljáró HajdúBihar Megyei Kormányhivatal az illetékese, az ő vezetőjének, a kormányhivatal vezetőjének, a kormánymegbízottnak a szakhatósági állásfoglalását kell be szerezni.
