Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája
1755 sok országban, akár az Európai Unióban, akár az Egyesült Államokban ilyen intézmény, ami a rossz hiteleket gyűjti. Arról van szó, hogy k i képes arra, hogy ezektől a rossz hitelektől gyorsabban megszabaduljon, gyorsabban behajtsa, jobban viselje annak terhét, hogy tőkét köt meg, likviditást köt meg. Humán erőforrást köt meg, az embereknek a munkaideje megy arra, ahelyett, hogy hiteleznének, hogy a rossz hitelekkel szórakoznak. Magyarországon a bankok jelentős részében a hitelportfóliók jelentős hányada még ilyen, úgyhogy helyes az, hogyha ezt a folyamatot a kormány a portfólió gyorsabb tisztulása érdekében ösztönzi. Magyarországon a Nemzeti Bank vállalta fel ezt a feladatot. Ami meg a Nemzeti Eszközkezelőt illeti, ennek végképp egy teljesen más funkciója van: alapvetően az otthonok megtartása, a lakhatás biztosítása a cél, nem pedig valami pénzügyi hókuszpókusz. Arra a kérdésre, hogy itt most a terhek nőnek, ne adj’ isten, költségvetési terhek keletkeznek: az említett szanálás, ami nem összekeverendő sem a rossz bankkal, se semmivel, amellett van, a szanálás bevezetése, a magyarországi jogszabálykörnyezet létrehozása teszi lehetővé azt, hogy n e csak a Betétbiztosítási Alap álljon ott, hanem egy szanálási alap feltöltése is megkezdődött, és ez egy újabb védőhálót jelent a működési zavarokkal kapcsolatban, még tovább csökkenti annak az esélyét, hogy közpénzt kell fordítani, közpénzt kelljen fordí tani pénzügyi intézmények működési zavarainak elhárításához. A közpénzek egyébként sem voltak ilyen értelemben terhelve az utóbbi időben, ahogy mondtam az expozéban, az OBA ’93 óta nem szorult arra, hogy akár hitelt vegyen fel, akár a magyar állam bármilye n módon bekapcsolódjon a betétbiztosításba. Végül arra szeretnék reagálni, hogy hova siet a kormány. Nem sietünk sehova. Ahogy itt többször pejoratív értelemben elhangzott, hogy ez egy salátatörvény, valóban több jogszabályt érint az a módosító csomag, ami t javaslatként hoztunk. Ezek szorosan összefüggő javaslatok, nem lehet külön szedni vagy külön tárgyalni; egymásra épülnek, egymást erősítik. Egy részük valóban, egy részükre igaz, hogy júliusi határidőt szabott magának az Európai Unió 28 tagállama, köztük Magyarország. Lehet mondani, hogy Brüsszel szabta nekünk, tényleg ott voltunk, amikor egyetértettünk azzal, hogy július legyen a határidő. De a lényeg az, hogy ez egy közösen elfogadott irányelv, ezt Magyarország átveszi. A jogszabálymódosítások más rész e január 1jével lép hatályba. Ez a része meg azért jó, hogyha most itt van a Ház előtt és most beszélünk róla, mert így kap a szektor esélyt arra, hogy felkészüljön az új szabályozásra, így kapja meg azt a féléves átmeneti időt, ami kell ahhoz, hogy az új betétbiztosítási rendre át tudjon térni. Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Most soron következik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése, fe nntarthatósági
