Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz):
1752 oly an intézkedésekre volt szükség, amelyek személyes felelősséget irányoznak elő a megfelelő felügyelet nélkül működő pénzügyi intézmények vezetőire. Tisztelt Ház! A bankoknak Európában jelenleg a szabályozási környezet és a konjunktúra hirtelen változásaival kell szembenézniük, amelyek félelmeket keltenek azzal kapcsolatban, képesek leszneke továbbra is betölteni a gazdaság finanszírozásában a kívánt szerepüket. Ez főleg nemcsak az euróövezet, hanem hazánk számára is égetően fontos kérdés. Az első pénzügyi é s monetáris jellegű intézkedések a sürgős lépéskényszer nyomán születtek meg. A hosszabb távú intézkedések célja az volt, hogy megerősítsék a piacok struktúráját és elkerüljék a jövőbeli rendszerjellegű válságokat, ebből fakad szabályozási, prudenciális, i lletve fiskális jellegük. A 2008as válság óta az Európai Unió számos jogalkotási intézkedést foganatosított, e reformok 99 százaléka 2011 végén valósult meg. 2013 elején lépett hatályba az úgynevezett Tier 1, amely 60, rendszeralkotónak tekintett bank ese tében már 2012. június 30ától életbe lépett. A többi intézmény számára ennek hatálybalépése 2015 és 2018 között esedékes. A jelenlegi és a korábbi, hasonló tárgyú jogharmonizációs törvényjavaslatok tárgyalása során is gyakran előfordult a III. bázeli egye zmény, amelyet 2010 novemberében tettek közzé, s amely megköveteli a bankoktól, hogy több jó minőségű, saját tőkével rendelkezzenek a jövőbeni válságokkal szembeni ellenállóképességük érdekében. Az Európai Bizottság 2011 júniusában ismertette a Bázel III. megállapodásnak a tőkekövetelményekről szóló 4. irányelvbe történő átültetésére vonatkozó javaslatait az európai bankszektor megerősítése érdekében. Ebben arra biztatták a bankokat, hogy folytassák a gazdaság növekedésének finanszírozását. A cél az, hogy a bankok nagyobb sajáttőkearány kialakítása révén ellenállóbbá váljanak a válságokkal szemben, illetve új eszközök álljanak a felügyeleti hatóságok rendelkezésére, hogy a bankfelügyelet keretében közbeléphessenek. Egyetérthetünk azzal a megállapítással, h ogy az uniós GDP átlagosan 5 százalékos részesedését képviselő bankszektornak a reálgazdaság finanszírozását kell elsődleges feladatának tekintenie, kiemelt hangsúlyt fektetve az innovatív vállalkozásokra, az európai gazdaság motorját alkotó kis- és közepe s vállalkozások növekedésére, illetve a bankbetétesek megtakarításainak a biztonságára. Az Unió támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megerősítsék a bankszektort, és a kockázatok csökkentése, illetve hatásaik enyhítése révén megelőzzék az újabb pénzügyi válságokat. Le kell vonni a közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi válságok tanulságait, és új koncepciót kell kialakítani a felügyeleti tevékenységről, illetve a pénzügyi intézmények fokozottabb felelősségvállalásáról. Világosan és az eddig inél pontosabban meg kell határozni a bankvezetők és az ellenőrző szervek felelősségét, hogy az átláthatóság és az etikus magatartásformák ne kivétel, hanem természetes gyakorlat legyen. A nyolcezer európai banknak számos kihívással meg kell birkóznia, hog y finanszírozni tudják a gazdaságot egy olyan adósságválság közepette, amelynek mélységét és következményeit egyelőre nem tudjuk felmérni. Az európai bankoknak helyt kell állniuk a harmadik országok bankjai által támasztott fokozott versenyben, amelyekre s aját országukban nem vonatkoznak az európaihoz hasonló jogszabályi és szabályozási feltételek. Erre vonatkoznak a harmadik országokkal szemben támasztott feltételek. Sokan úgy vélik - és ezzel, azt gondolom, hogy egyetérthetünk maradéktalanul , hogy a ban koknak vissza kell térniük az eredeti tevékenységeikhez, az ügyfelek betéteinek befogadásához, a betétesek védelméhez és a reálgazdaság finanszírozásához. A jelenlegi globális válság bizonyítja, hogy a korlátlan liberalizmusra épülő, globalizált pénzügyi r endszer magában hordozza a súlyos kilengések kockázatát, és ez összefügg azzal, hogy a piacok nem helyesen élnek a szabadságukkal. A multinacionális pénzügyi csoportok túlságosan nagy mérete miatt olyannyira nehézzé vált e csoportok irányítása és felügyele te, ami alaposan kikezdte a hitelminősítő intézetek hitelességét is. A hitelpiac tagállamról tagállamra eltérő vonásokat mutat Európában. Azokban az országokban, mint
