Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
1579 megválasztását követően, ez nem a 2014es szezon utolsó, hanem a 2018as szezon előrevetítése, első választása volt, és ezt fogják majd tapasztalni az egész országban. Mi többek között azért dolgozunk, hogy ezekben a régiókban is versenyképes munkahelyeket lehessen teremteni, és megélhetést vinni az embereknek, és megfékezni a bűnözést, hogy jobb legyen ózdinak lenni, hogy jobb legyen miskolcinak lenni, hogy jobb legyen bárhol az országban magyar embernek lenni (Az elnök csenget.), ehhez pedig hozzátartozik a bányászat fellendítése is. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több frakcióból kettőperces felszó lalásra senki nem jelentkezett - (Jelzésre:) Apáti képviselő úrnak majd a következő körben tudom megadni a szót kettőperces felszólalásra , most a normál időkeretben felszólalásra jelentkezett képviselői felszólalások kö vetkeznek. Megadom a szót TuriKovács Béla képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! DR. TURIKOVÁCS BÉLA ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Világos, hogy a második Orbánkormány éppen úgy, mint ahogyan… - illetve most már, bocsánat, harmadik Orbánkormány éppen úgy, mint ahogyan az első is, egy munkára épülő társadalom felépítésén kíván dolgozni és munkálkodni. Ezt a munkára felépülő társadalmat egy hazai és magyar erős iparra kívánja alapozni, és nyilvánvalóan a tudásr a is, amely ehhez elengedhetetlenül szükséges. Magyarország a trianoni béke óta nem dúslakodik olyan lehetőségekben, hogy saját bányászati, saját egyéb, az ipar céljára felhasználható eszközökkel rendelkezzen, amije tehát van, annak a kihasználása és felha sználása meggyőződésem szerint szükségszerű. Következésképpen a törvény, ha még nem is egy áttörést jelent, de egy határozott előrelépést abba az irányba, és azt kell mondanom, hogy egy bátor előrelépést jelent - megindokolom majd, hogy miért - abba az irá nyba, hogy a saját erőforrásainkat igyekezzünk magunk és a lehető legjobban felhasználni. Erről szól többek között ez a törvény, ezt kívánja elősegíteni. Elégségese a törvény - hiszen ezen is folyik a vita , és az abban lévő, a törvényben lévő szabályozá sok alkalmasake arra, hogy ezt a célt szolgálják? Meggyőződésem szerint nagyrészt igen, de föltétlenül szükség van majd további eszközökre. Szükség van további eszközökre, és itt mindjárt egy első, nagyon fontos szempontot szeretnék megemlíteni. Magyarors zág egy tőkeszegény ország, ahol arra számítani, hogy hazai és belföldi tőke lesz, amely képes arra, hogy Magyarországon értelmes, korszerű, ahogy mondták, XXI. századi felkészültségű bányászatot indítson el, aligha képes, ehhez az állam közreműködésére sz ükség van. Az államnak tehát itt szerepet kell előbb vagy utóbb vállalnia, és ez a szerepvállalás nem lehet más, mint először a törvények meghatározása és fölépítése - ez folyik, és meggyőződésem szerint, még egyszer hangsúlyoznám, jelentős lépésekkel , é s ugyanakkor ezt követően meg kell teremteni azoknak a stratégiai lépéseknek is a feltételeit, amelyek alkalmassá teszik azokat az állami intézményeket és rendszereket, amelyekkel rendelkezünk, hogy a bányászaton belül egy előrehaladást és előrelépést tehe ssünk. Kérem, elnök úr, itt engedjen meg egy kicsi, rövid, személyes kitérést is, hiszen ezért is kértem szót. Több mint tíz éve dolgozom én a magam gyenge ereje szerint a környezetvédelem területén. (15.00) Mindig valahol a periférián, azt is őszintén meg kell mondani, akármilyen szerepet töltöttem be, mert a saját nézetem és álláspontom az, hogy a környezet- és természetvédelem elsőrangú célja és rendeltetése, és azt kell mondanom, teljesen függetlenül attól, hogy valaki vallásos vagy nem vallásos, a Mind enható rendelése szerint, hogy egy egységet teremtsen az ember a természet és a környezet között.
