Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1573 szénbányászatra épülve már modernebb, nagyobb hatásfokú erőművi technológiával állítanak elő maguknak áramot. (14. 30) Itt is szét kellene választani szerintem a Márkushegy esetében a bányát és az arra épülő erőművet, hiszen maga az oroszlányi erőmű valóban egy régi rossz konstrukció, rendkívül alacsony hatásfokkal állít elő elektromos energiát, és egyébként a távfűtés t is biztosítja az ott élő lakosság részére. Nyilvánvaló, hogy ezt valamilyen formában majd a továbbiakban is biztosítani kell. Mit hallottunk? A kormányzati részről egy nyilatkozatban a sajtóban olvasható volt, hogy a következő időszakban importszénnel sz eretnék biztosítani azt, hogy a távfűtés továbbra is biztosított legyen. Ez enyhén szólva is furcsa, hiszen ha ott van egy szénbánya… - és ne felejtsük el, szintén egy másik nyilatkozatból, illetve a bánya bezárásával kapcsolatos nyilatkozatból derült ki, hogy néhány héttel a bánya bezárása előtt egy új frontot nyitnak a bányában. Tehát egy új szénkészlet lefejtését kezdik meg, majd néhány héttel azután - nyilvánvalóan még jelentéktelen mennyiséget tudnak csak ebből a szénkészletből felszínre hozni - egysze r csak leállnak a fejtéssel, leszerelik a gépeket, kihozzák, és bezárják a bányát. Tehát ezek szerint van még odalent. Én magam is két évvel ezelőtt jártam lent a bányában, és beszéltem a bánya vezetőségével, illetve az MVM illetékeseivel, és magam is meg tudom erősíteni, hogy bőven van még kiaknázható szénkészlet az oroszlányi bányában. Azt gondolom, hogy nem maga a bánya az, ami veszteséges, hanem a bánya- és erőműkomplexum egyben, és elsősorban az erőmű rossz hatásfoka az, ami nem teszi gazdaságossá az o roszlányi szénből a villamos áram előállítását. Azonban 2010ben, amikor itt a parlamentben tiszta széntechnológiáról beszéltünk, Bencsik János képviselő úr, aki akkor még energiaügyi államtitkár volt, enyhén szólva is csóválta a fejét a bizottsági ülésen, majd azt láttuk, hogy szép lassan mindenki átvette a retorikát, és mind baloldalról, mind jobboldalról már egyre gyakrabban hallottuk a tiszta széntechnológia említését. Valóban, nyilvánvaló, hogy a technológiának fejlődnie kell még, jelen pillanatban nem feltétlenül gazdaságos, az ilyen technológiájú erőművekben előállított áram ára nem versenyképes nyilvánvalóan, mondjuk, egy gázmotoros erőművel vagy más áramforrással vagy más módon előállított árammal, de tény, hogy a hazai energiafüggetlenségre, amenny iben erre akarunk építeni - márpedig a kormány, stratégiája szerint, erre szeretne építkezni , akkor igenis figyelembe kell venni ezeket a technológiákat, és ezekhez a technológiákhoz pedig a hazai szénvagyont, a hazai ásványvagyont, amely lehet, hogy mos t még nem termelhető ki gazdaságosan, de lehet, hogy mondjuk, 1020 év múlva már odáig fejlődik a technológia, hogy gazdaságos és nyereséges lesz, viszont ha most bezárjuk a bányát, azt 1020 év múlva újranyitni vagy nem lehet, vagy csak olyan horribilis k öltségekkel lehet, ami eleve kétségessé teszi majd az akkori megtérülést is. És egyébként szociális okokból is nyilvánvaló, hogy az ott jelen pillanatban dolgozó és ebből megélhetést nyerő több száz bányászcsalád érdekében is áll ki már 2010 óta a Jobbik a márkushegyi szénbánya megmentése érdekében. Jó néhányszor szólaltam már fel itt interpelláció és más egyéb formájában, Fónagy államtitkár úrral volt már jó néhány vitánk is ezzel kapcsolatban, hogy megéri, nem éri meg, hogyan lehetne tovább üzemeltetni. M ost már eljutottunk talán az utolsó előtti pillanatig, de még mindig azt mondjuk, hogy szerintünk ezt a bányát nyitva kellene tartani, és meg kellene menteni. Erről szól az egész hazai ásványvagyonstratégia, erről szól az energiastratégiánk is, hogy igeni s építsünk a hazai ásványvagyonkincsre. Megértem azt is, hogy nyilvánvalóan bizonyos szempontokból nagyobb üzlet egy új bánya megnyitása, egy nagyobb beruházás, ahol nagyobb pénzösszegek forognak, de mégiscsak a leggazdaságosabb és egyébként fenntarthatósá gi, környezetvédelmi szempontokból is a legkevésbé terhelő, ha már egy meglévő bányát üzemeltetünk tovább, ahol nem jönnek elő azok a környezetterhelések, illetve azok a kockázatok, amelyek egy új bánya megnyitásánál a bánya megnyitását követő néhány évben még fennállnak, hiszen új geológiai környezetben történik meg akár egy külszíni vagy mélyművelésű bánya megnyitása.
