Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1574 A széndioxidtárolással és a rétegrepesztéses technológiákkal kapcsolatos álláspontunk az LMPéhez nagyon hasonló, hogy rendkívül óvatosan és aggodalommal kell ezeket a technológiákat kezelni. Illetve magát a széndioxidtárolást, annak idején, amikor a parlament előtt volt, mi nem is támogattuk, a Jobbik egyértelműen nemmel szavazott ennek a törvényi feltételeinek az engedélyezésére, mert e zt a probléma átkonvertálásának tartjuk csak tulajdonképpen, és egyben egy veszélyes technológiának, azt, hogy mi a széndioxidot földtani tároló közegekbe besajtoljuk, amitől egyébként a széndioxid ugyanúgy keletkezik. Nemhogy a jövőbeni tisztább technoló giákat nem ösztönzi, hanem talán még nagyobb széndioxidtermelésre ösztönzi. Azért, ha létrehoznak egyszer drága pénzen egy ilyen technológiát, amely megtisztítja és a földbe sajtolja a széndioxidot, onnantól kezdve ennek nyilvánvaló, hogy - idézőjelben - nyersanyagra van szüksége, vagyis a széndioxidképződést inkább generálja, mint hogy csökkentené. Az üvegházhatáskibocsátás szempontjából pedig, ha megnézzük, mondjuk, az energiaszaldóját, hogy mekkora energiába kerül ezt bepréselni a föld alá, és menny i energiát használunk fel ahhoz, hogy ezt az egész rendszert működtessük, és ehhez képest mennyi az a megtakarítás, amit klímavédelmi szempontból elérünk, azt hiszem, hogy eléggé elenyésző eredményt tudunk elérni, nemcsak magyar, hanem egész európai uniós szinten is. Már rengetegszer elhangzott itt a parlamentben, hogy az Európai Unió saját magát is újra és újra túlszárnyalva, egyébként fenntarthatósági szempontból nagyon helyesen próbál minél magasabb klímavédelmi és fenntarthatósági célokat kitűzni maga e lé, csak közben a világ többi része meg tudomást sem véve erről füstöl és eregeti a széndioxidot, és mi sajnos a gazdaságunkat is egy kicsit megbénítva ezzel próbáljuk helyettük is, úgymond, túlvállalni magunkat a klímavédelmi célokban. De ez nélkülük nyil vánvaló, hogy nem fog menni, és csak kis részeredményeket tudunk elérni, amelyek a teljes egész szempontjából, a borítékolható jövő szempontjából sajnos nem biztatnak túl sok jóval. Amiről még beszélni szerettem volna, hogy 500 köbméter kitermelés alatt ép ítési engedély alapján kitermelt ásványi vagyonra nem kell bányajáradékot fizetni. Én itt attól félek, hogy ez akár visszaélések forrása lehet, és ez ügyben kérem majd államtitkár urat, hogy erre egy kicsit részletesebben reagáljon, hogyan tudjuk azt elker ülni, hogy ilyen kis mini bányák létesüljenek, akár hogy üzleti célból vagy bármilyen más célból, építési eljárás leple alatt bányásszanak akár építőanyagot vagy más egyéb ásványkincset. Azt látjuk a magyarországi építőanyagnyersanyagbányászat terén, hog y Pest megye bizonyos részei már így is kezdenek valamiféle ementáli sajthoz, vagy nem tudom én, mihez hasonlítani, ahol a bányák egymást érik, egymás szomszédságában vannak, rengeteg a kavicsbánya, és az ezekből kitermelt nyersanyagot nem is feltétlenül M agyarországon hasznosítják vagy sok esetben külföldre értékesítik, de a tájseb itt marad Magyarországon. Ezeken a bányagödrökön keresztül a felszín alatti vízkészlet felkerül a felszínre, és itt ilyen szempontból akár a szennyeződésnek, akár a mennyiségi v áltozásnak fennáll a veszélye. Szintén, ha már a vízkészletről van szó, meg volt is szó a rétegrepesztéses technológiák kapcsán, azt gondolom, hogy Magyarországon nagyonnagyon óvatosan kell megközelíteni ezt a technológiát vagy ennek az alkalmazását, hisz en itt a törvényben szerepel, hogy most szeretnék a bányakapitányságok hatáskörébe vonni ennek az engedélyezését is. A vízkészlet nekünk talán a legnagyobb kincsünk itt a Kárpátmedencében, a felszín alatti vízkészleteink. Nagy mennyiségű és nagyon jó minő ségű vízkészleteink vannak. Ha egy pici esélye is van annak, hogy egy ilyen bányászati eljárás során elszennyeződhet - és nyilvánvalóan tudjuk, hogy összefüggő víztesteknél nincs olyan, hogy csak egy része szennyeződik el, hanem akkor az egész elszennyeződ ik és használhatatlanná válik , az nekünk jóval nagyobb veszteség, mint az azáltal elérhető gazdasági nyereség, hogy mondjuk, valamennyivel több ásványkincset tudunk ezáltal kibányászni, és egy picivel tudjuk csökkenteni az energiafüggőségünket, ha egyált alán tudjuk ezáltal a palagáz vagy palaolaj formájában kitermelt energiahordozóval csökkenteni az energiafüggőségünket.
