Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1572 Egyetlenegy pontosítást hadd mondjak már el! Lyukóbánya, bocsánat, Márkushegy kapcsán képviselőtársam említette, hogy jelen pillanatban o tt emberek izgulnak a jövőjükért. Teljesen megértem őket, hiszen én Borsodból jöttem, Ózd környékéről, ahol több bányát bezártak annak idején. El kell mondanom, ez egy korábbi döntés eredménye, ezt ők is nagyon jól tudják, és 2010ben pontosan az Orbánkor mány volt az, amely mindent megtett azért, hogy újabb 4 évre kapjanak lehetőséget még, jövedelmet kapjanak, és addig is munkát kapjanak. És azt is ön legalább annyira jól tudja, mint én, hogy a bezárás alapja a szénbányák gazdaságtalansága volt, amelyet az Európai Unió támogatása mentén végez Magyarország, nem hosszabbítható tovább. A következő kétpercesben szeretném majd a következőt a részemről. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további ké tperces felszólalásokra majd csak a következő körben lesz lehetőség, most az írásban előre bejelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Kepli Lajos képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! KEPLI LAJOS ( Jobbik ): Köszön öm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény alapvetően a bányászatról szól. Természetesen címében a termőföld védelméről szóló törvény módosítása is benne van, de ez egy rendkívül apró technikai jellegű részt jelent csak az egész jogszabál y szempontjából. Egy kicsit ugyan átment már ilyen energiapolitikai, energiastratégiai vitává már a vezérszónoki felszólalások alatt is, de különösen itt a kétperces felszólalásokban, ami nem baj, hiszen a bányászat és az energiastratégia nyilvánvaló, kéz a kézben jár és összefügg, mert elsősorban energiahordozók bányászatáról beszélhetünk Magyarországon, és természetesen az építőanyagiparhoz kapcsolódó bányászati tevékenységek ugyancsak ezeknek a bányakapitányságoknak a hatáskörébe tartoznak. De valóban, ami a legnagyobb jelentőségű és legnagyobb volumenű ezekben a bányászati kérdésekben, az az energiahordozó, azon belül is természetesen a szénbányászat, illetve a nem konvencionális technológiák, tehát az úgynevezett rétegrepesztéses eljárással kinyerhető energihordozók terén pedig a kőolaj és a földgáz. Azt el kell hogy mondjam, valóban, ahogy itt kétperces felszólalásában Riz képviselő úr is mondta, született ilyen ásványvagyonhasznosítási cselekvési terv, meg született 2030ig szóló energiastratégia is, csak éppen az a probléma, hogy sokszor nem látni a kormány részéről mind az előző 4 évben - vagy gyakorlatilag amióta a második Fideszkormány hatalomra került - a következetességet, de sokszor látni értelmetlen ugrásokat, ebben a stratégiához képest másh ogy történnek a valóságban a dolgok, akár a nemzetközi porondon az energiapolitika terén, akár hogyha a hazai ásványvagyonhasznosítást és a bányászatot nézzük. Itt már szóba került az oroszlányi, a márkushegyi bánya sorsa, ezzel én is szeretnék egy kicsit foglalkozni, mert valóban egy kissé enyhén szólva is ellentmondásos az, hogy miközben vájárképzés indul Magyarországon, aközben az utolsó mélyművelésű szénbányát, ahol egyébként gyakorlati képesítést lehetne adni ezeknek a vájártanulóknak, bezárják, decem ber 31ével most már véglegesen a kormány szándékai szerint, holott úgy tudom, korábban azért volt arról szó, hogy esetlegesen még néhány hónappal vagy egy évvel, vagy valamennyivel meg tudják hosszabbítani ennek a bányának a működését. Ez azért furcsa és egyben felháborító is, mert Európában, az Európai Unióban az Európai Unió biztosította szénfillérek formájában a támogatást ennek a bányának a nyitva tartása érdekében, amely egyre csökkenő mértékű, és nyilvánvaló, egy idő után már nem teszi gazdaságossá a bányászatot a jelenlegi formájában. Azonban mégiscsak azt látjuk, hogy például az Európai Unió egyik motorjának számító Németországban az atomenergiából történő kivonulással párhuzamosan szénbányákat és szénerőműveket nyitnak. Tehát amit Magyarországnak n em szabad, amit Magyarországnak tilos és be kell zárni, azt ott már most újra előveszik, azokat a technológiákat, illetve nyilvánvaló, hogy a
