Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
1337 szerinti elfogatóparancs végrehajtása ugyanis elsődlegesen az igazságügyi hatóságok közötti eljárásra épül, és megszűnik a hagyományos kiadatási eljárásban jelen lévő közigazgatási és politikai döntési szint. Végezetül hangsúlyoznám, hogy az Unió által megkötött megállapodások kötelezőek az Unió intézményeire és tagállamaira, így a megáll apodás kötelező Magyarországra is, ezért tisztelt képviselőtársaim, kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Most megadom a szót Kiss László képviselő úrnak, az MSZP részéről. KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Mivel úgy láttam az előző vitában, hogy a magyar nyelv alapvető ismerete sem mindig reális célkitűzés, ezért most egyszerűbben szeretnék fogalmazni, hogy ne legyen félreértés abból, hogy a magyarul mondott mon datokat nem sikerül értelmezni a kormányoldalnak. (0.50) Mivel a megállapodás célja a kiadatási ügyek gyorsítása és egyszerűsítése, és mivel az MSZP világért se akar gátja lenni, hogy ezt a törvényjavaslatot ne fogadjuk el, ezért ezen célok mentén az MSZP támogatja a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki hozzászólni. (Nem érkezik jelzés.) Amennyiben nem, akkor megkérdezem Répássy államtitkár urat, hogy kíváne hozzá szólni. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Nem. Akkor ezzel lezárom a napirendi pontot. Jelzem, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Napirenden kívüli felszólalók: Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ander Balázs képviselő úr. Megadom önnek a szót. ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a sz ót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A demográfiai összeomlás szélére sodródott Magyarország döbbenetesen rossz népesedési mutatóinál Somogy megye eredményei még tragikusabbak, itt válik még egyértelműbbé, hogy a népességcsökkenés mielőbbi megállítása létkérdés a magyarság számára. Somogyban a természetes fogyás az országos tendenciákat is megelőzve már 1978 óta folyamatos, 1980ban ezer lakosra 13,5 élve születés és 15,3 halálozás jutott. Ugyanezen mutatók a 2001es évre 9,4re és 13,6 változtak, ami a fogyás ütemének több mint megduplázódását jelenti. Az 1980as cenzus adatfelvételének idején még 360 ezer főt, tíz évvel később, 1990ben 345 ezret, a 2001es népszámlálás alkalmával viszont már csak 338 ezer lakost írtak össze Somogy megyében. Ez a népes ségszám a 2011es népszámlálás adatai szerint pedig 316 ezer főre olvadt. Tehát harminc év alatt Somogy lakossága 360 ezerről 316 ezerre apadt, ami az országos mérték majdnem dupláját, azaz 12 százalékot meghaladó csökkenést jelez. A népesség újratermelésé t meggátló folyamatnak a gyökere egészen a XIX. század első feléig nyúlik vissza, és a délbaranyai Ormánságból begyűrűző nemzetemésztő egykézés miatt az 1965ös esztendőben Somogy megye 252 településéből már 163ban volt kimutatható természetes fogyás.