Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
1338 A KSH felméréseiből rendre kiviláglik, hogy a negatív folyamatok, tehát a születések számának csökkenése és a természetes fogyás fokozódása felgyorsultak, illetve a halandóság mérséklődése túlságosan lassú javulást mutat. A lefelé mutató spirál hatásaként má ra odáig jutottunk, hogy a népességfogyás mérhető gazdasági kiesést okoz. A tavalyi esztendőben Somogyban alig 2400 gyermek jött világra, viszont majdnem 5 ezren elhaláloztak. Azaz ott tartunk, hogy Koppány földjén minden születésre immáron két temetés jut . Ez a katasztrofálisan rossz országos adatokhoz képest is elszomorító kép nyilvánvalóbbá teszi, hogy nemzeti sorskérdésünk tényleg a népesedés, és a jövőnk valóban a magyar anyák körében fog eldőlni. A KSH által szolgáltatott adatok alapján egyértelműen k iolvasható, hogy Somogyország lakossága éves szinten - ismétlődő módon - legalább 22002600 fővel fogyatkozik, azaz a csökkenés mértéke egy itteni kisebb város vagy nagyobb község lakosságszámával vetekszik. Ha pedig a számításba belekalkuláljuk a negatív vándorlási folyamatok migrációs eredményeként külföldre távozó fiataljainkat is, akkor még aggasztóbb kép bontakozik ki. Süllyedő Atlantiszként tűnik el évről évre egy népesebb falu lakossága, és a már most 1 százalékot elérő népességfogyás egyre gyorsuló tendenciája kérlelhetetlenül sodorja a megyét egy totális demográfiai összeomlás felé. Az adatok még az országos számoknál is elkeserítőbbek, hiszen a tavalyi és sajnos az idei évre is országosan prognosztizálható majd’ két Mohácsnyi, 40 ezres fogyásból az ország lakosságának 3 százalékát kitevő Somogy majdnem 6 százalékkal vette ki, illetve fogja kivenni a részét. Míg országos szinten minden szülésre még csupán másfél halálozás jut, addig nálunk minden születésre két elhalálozást számíthatunk. A bajokat te tézi a megye regionális folyamataiban megfigyelhető északkeletdéli lejtő, melynek következtében Somogy déli kistérségeit, tehát a nagyatádi, csurgói, barcsi járások területét a már felvázoltaknál is komolyabb demográfiai erózió jellemzi, mely a munkaképes lakosság elvándorlásával könyörtelenül az elmaradott gazdaság konzerválódását fogja eredményezni. Már a neves angol közgazdász, Keynes is úgy vélte, hogy egyértelmű kölcsönhatás mutatható ki a gazdaság és a népesedés között, hiszen a fogyó, elöregedő népe sség mellett tovább nőnek az infrastrukturális és intézményi költségek, a befektetési lehetőségek pedig törvényszerűen beszűkülnek. A korszerkezet arányainak az eltolódása még inkább hozzájárul a legdinamikusabb néprétegek elvándorlásához, és így megyénk h umán erőforrásai is legyengülnek. Mivel az országos szinten a század közepére jósolt demográfiai katasztrófát már egy másfél évtizeddel korábban elérjük Somogyban, így kreativitásról, innovációs hajlandóságról, gazdasági fellendülésről beszélni ilyen felté telek közepette irreális lenne, ezért a valósággal nem számoló területfejlesztési koncepciók is csak üres szólamok maradnak. Mindezekről azonban majd legközelebb kívánok beszélni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiból.) ELNÖK : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Szávay István képviselő úr: „Nem muzsikus - csak zseni. 125 éve született az egyetlen magyar világsláger, a Szomorú vasárnap szerzője, Seress Rezső” címmel. Öné a szó, képviselő úr. SZÁVAY ISTVÁN ( Jobbik ): K öszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 125 éve, 1889. november 3án született Seress Rezső, az egyetlen magyar világsláger, a Szomorú vasárnap szerzője. Arról a dalról van szó, amellyel 1935 telén tíz napon belül közel 300 európai lap cikke foglalkozott. A rövid idő alatt világhírűvé vált zeneszerző Spitzer Rudolfként látta meg a napvilágot Budapesten, egy zsidó származású, de addigra már kikeresztelkedett szegény család gyermekeként.
