Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1316 Jelenle g rendkívül alacsony a terület GDParányos finanszírozása. A K+F ráfordítások csupán a GDP 1,2 százalékát teszik ki évente, ennek csak kisebb része költségvetési támogatás, ez igen komoly lemaradást jelent a sikeres északi vagy a nyugati uniós országokhoz képest. Sajnos ez a minimális arány nem változik jövőre sem, a 2015ös költségvetés nem jelent érdemi előrelépést a korábbiakhoz képest. Ha valójában ez a terület a magyar gazdaság kitörésének alapja, akkor minden megtermelt 100 forintból nem 1 forint 20 f illért, hanem legalább 23 forintot kellene innovációra költenünk. Az egy főre jutó K+F ráfordítás az EUátlag negyede, ugyanakkor még ennek a kevés ráfordításnak sem ismerjük a tényleges hasznosulását, eredményességét. Itt a távolkeleti és felzárkózó ors zágokról nem is szóltunk, ahol kifejezetten több, tehát többszöröse még a nyugateurópainak is, vagy legalábbis lényegesen magasabb a nyugateurópaiaknál. De azt tudjuk, hogy a források elosztása rendkívül egyenlőtlen. Jelenleg az innovációs források majdn em kétharmadát a fővárosban használják el, miközben az innováció a vidék számára is kitörési lehetőséget jelent. Nem lehet Magyarországot kizárólag a fővárosból megújítani. Változtatni kell azon az egyenlőtlen elosztáson is, hogy a K+F ráfordítás inkább a nagyobb vállalatokra jellemző, a hazai kkvk igencsak el vannak maradva ezen a téren. Nem fogják Magyarországot kizárólag a multinacionális nagyvállalatok sem megújítani. A multik jellemzően nem innoválni jönnek ebbe az országba, hanem olcsó munkaerővel ös szeszereltetni. Hiába beszél a kormány európai szintű innovációs politikáról, ha egyébként a többi intézkedésével olcsó és kiszolgáltatott munkaerőt biztosít a multik részére. Talán el lehetne gondolkodni éppen ezért ezen az ötleten is, hogy a stratégiai s zerződésekben rögzíteni kellene az innovációs ráfordításokat a cégek részéről. De nem csupán a nagyvállalatoktól kellene várni az innovációs beruházásokat. A kis- és középvállalkozások nagyobb részvétele nélkül nem fog sikerülni Magyarország megújítása és kitörése, nemzetközi versenyképességének javítása. A kkvk innovációs tevékenységét ezért kiemelten kell támogatni, ösztönözni. Az elmúlt időszakban számos ország lépett előre annak érdekében, hogy a kkvk kutatásfejlesztési tevékenységét támogassa. Az el múlt évtizedekben Belgium, Írország és Norvégia új adóösztönzési rendszereket hozott létre, és ezzel a K+F vonatkozásában ilyen módszert alkalmazó OECDországok száma 18ra nőtt. Magyarországon is ki kéne építeni egy ilyen rendszert, persze ez részben túlm utat az előttünk lévő törvényjavaslat keretein, de a megfelelő gazdaságösztönző adó- és egyéb elemek nélkül nem lehet komoly eredményeket elérni. Tisztelt Ház! A jól kezelt K+F a tudásalapú társadalom szempontjából kiemelkedően fontos. A nemzetközi globali zációs versenyben csak ennek eredményeként tudunk jobb pozíciót elérni. Csak a jól kitalált innovációs politika következtében és annak eredményeként tudjuk újrapozícionálni magunkat, ami alapvető feltétele a magasabb jövedelemnek, jobb életszínvonalnak. Ha ngsúlyozni kell, hogy ez az egész téma, amelyről most vitatkozunk, elválaszthatatlan a közoktatás és a felsőoktatás rendszerétől. Kikből lesznek az innovatív szakemberek? Mi azt gondoljuk, hogy a magyar fiatalokban megvan az a tehetség és kezdeményezőkészs ég, amely sikeressé teheti ezt az országot, ugyanakkor sokszor elkeserít minket a közoktatási rendszer átalakítása, amely uniformizálni és egységesíteni szeretne minket. Ez a túlzott központosítás vagy a múltba révedő tananyag bevezetése, a frontális oktat ás előretörése pontosan a kezdeményezőkészséget és az innovatív hajlamot fogja megfojtani. Beszélhetnénk még a tankötelezettségi korhatár csökkentéséről, a szakképzési idő 4 évről 3 évre csökkentéséről és a gimnáziumi férőhelyek megfelezésének tervéről, a felsőoktatás kapuinak bezárásáról is. Ha valódi európai szintű innovációs politikát szeretnénk, akkor meg kell teremteni ennek a tudásalapját is, ehhez megfelelő készségekre, képességekre, kompetenciákra van szükség, olyan oktatási rendszerre, amely ezeket biztosítani tudja az iskolarendszer minden szintjén. Ez a tudásalapú társadalom kiinduló alapja, ebből következik majd a sikeres kutatásfejlesztés és innováció.
