Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. MENGYI ROLAND, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1305 gazdaság szempontjából az eredmények hasznosításának ösztönzése, a segítő infrastruktúra kiépítése, a források összehangolása. Tisztelt Ház! A kutatásfejlesztés, innováció intézményrendszerének és finanszírozásának megújításakor a legfontosabb alapelvnek annak kell lennie, hogy az alap, azaz a felfedező kutatásokban az eredményesség legfontosabb mércéje a tudományos kiválóság, azaz az emberis ég tudásához való lényeges és elismert hozzájárulás. A fejlesztésekben az eredményesség mércéje az előre kitűzött, technológiailag, gazdaságilag vagy társadalmilag releváns cél tényleges megvalósulása; az innovációban pedig az eredményesség mércéje a kutat ási vagy fejlesztési eredmény felhasználása révén keletkező gazdasági vagy társadalmi termék, technológia vagy haszon. Fentiek alapján tehát nem a kutatási személyzet, hanem a feladatok és az eredményesség alapján kell meghatározni a finanszírozást. A fela datok teljesítését és az eredményesség mérését egységes szempontok alapján szükséges elvégezni. A fejlesztéseknek és az innovációnak a gazdaság és a társadalom tényleges szükségleteit szolgáló eredményre kell irányulnia, terméket kell eredményeznie. A kuta tás, a fejlesztés és az innováció eredményességét másképp mérjük, de ez a három terület többszörösen összefügg egymással. Éppen ez a bonyolult összefüggés teszi szükségessé az egységes irányítást, intézményrendszert és finanszírozást, amelyet jelen törvény javaslat következetesen kíván érvényesíteni. A magyar kutatásfejlesztés legnagyobb problémája a párhuzamos finanszírozás, aminek oka leginkább a pályázati finanszírozás alacsony koordinálatlansági (Sic!) szintje. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogra m, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Innovációs Hivatal mellett az Európai Unió közvetlen kutatási programjai és a nemzeti szintű operatív programok csatornáin keresztül számos minisztérium és főhatóság háttérprogramja finanszíroz kutatásokat. A fina nszírozási programok követelményei rendkívül heterogének. Vannak pályázatok, ahol lényegében többletteljesítmény elvárása nélkül kerül forrás személyekhez vagy intézményekhez. A normatív kutatásfinanszírozás pedig semmilyen módon nem veszi tekintetbe az er edményességet. Ugyancsak problémát jelentett, hogy a hazai kutatásfinanszírozás eddig nem jelölt meg prioritási területeket, amelyek kitörési lehetőséget biztosítottak volna a hazai kutatóhelyeknek, valamint nem feltétlenül vették figyelembe a nemzetgazdas ági és uniós tudománypolitikai célkitűzéseket sem. Nemzeti, nemzetgazdasági cél és érdek, hogy a kormány által lefektetett rövid, közép- és hosszú távú stratégiai célokkal legyen teljes összhangban a hazai kutatásfinanszírozás. A fentiekre tekintettel az e lőttünk fekvő javaslat egyrészt a közfinanszírozású támogatások intézményrendszerét a jelenlegi gyakorlatnál koordináltabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával. Másrészt a jelenlegi Kutat ási és Technológiai Innovációs Alap átalakításával és a hivatal irányítása alá helyezésével a törvényjavaslatban meghatározottak szerinti működési modellt vezeti be. (22.20) A „Befektetés a jövőbe” című nemzeti kutatásfejlesztési és innovációs stratégia k eretében kialakításra kerültek a terület rövid, közép- és hosszú távú stratégiai céljai, többek között az, hogy Magyarországon az évtized végére a kutatásfejlesztési ráfordítások a GDP 1,8 százalékára növekedjenek. A stratégia az alábbi főbb problématerül eteket nevesítette a hazai kutatásfejlesztés és innováció területén. A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei: a gazdaság magasabb hozzáadott értékű és tudásigényes folyamatai csak lassan bontakoznak ki akkor, ha a kutatói utánpótlás akadozik, ha a t udományostechnológiai oktatás nehézségekkel küzd, vagy ha hiányoznak a nemzetközileg is versenyképes kutatóközpontok. A tudástermelés elidegenedhet a társadalomtól, ha nem képes annak igényeire reflektálni.
