Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. MENGYI ROLAND, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1306 A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer hiányosságai: ha a tudástranszfer intézményei és szervezetei gyengék, vagyis nem képesek a gazdaság számára is felhasználható módon közvetíteni a kutatásfejlesztés során teremtett tudást, akkor olyan szűk keresztmetszet alakulhat ki, ami önmagában is meg nehezíti a magasabb hozzáadott érték előállítását, tágabb értelemben az ország gazdasági felzárkózását. A tudáshasznosítást végző vállalati és közösségi szektorok innovatív működését akadályozó tényezők: a Magyarországra jellemző duális gazdasági szerkezet egyik következménye, hogy amíg a külföldi nagyvállalatok többnyire korszerű technológiát és menedzsmenttudást honosítanak meg, addig a középvállalati, valamint a kisvállalati szektor csak lassan csökkenti innovációs lemaradását. A közszférában megvalósuló innovációban rejlő potenciál nem jelenik meg a kormányzati szintű gondolkodásban. A fentiek közül az első két probléma megoldását elősegítheti egy olyan innovációs hivatal működése, amely egy jól átgondolt tudomány- és finanszírozáspolitikát követve megt eremti és növeli a tudományos kutatás, fejlesztés és innováció nemzetgazdasághoz való hozzáadott értékét. Az is látható, hogy a kutatásfejlesztési és innovációs stratégiában felvázolt problémák világos munkamegosztást kívánnak. A stratégia azt is megállap ítja, hogy a tudáshasznosító szereplők versenyképességi szempontból erősen függnek nemcsak a tudásbázisok mennyiségi és minőségi kínálatától, hanem a közvetítőrendszer hatékonyságától is, hiszen az ipar akkor képes valóban hatékonyan felhasználni a közjava kat, ha az adott országban a stratégiailag átgondolt innovációs közvetítő mechanizmusok, a szükséges menedzsmentkapacitások, valamint a hálózatos együttműködés változatos formái is jelen vannak. Fontos, hogy a kutatásfejlesztés és az innováció területén, bár az állam nem veheti át a vállalkozások alapvető szerepét, ugyanakkor a mindenkori kormányok fontos feladata, hogy olyan keretfeltételeket alakítsanak ki, amelyek a vállalatokat a kutatásfejlesztésre és az innovációra ösztönzik. A jelen törvényjavaslat erre szállít, erre biztosít megoldást. Tisztelt Országgyűlés! Az általános fejlesztéspolitikai intézményrendszeri átalakítás, a felelős és végrehajtó szerepek koncentrálása, a szétaprózódások elkerülése és az erős koordinációs funkciók kialakítása érdekéb en tettek fontos és hatékony lépéseket. E célok elérése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló kormányrendelet a szakpolitikai orientált kormányzati célokat szem előtt tartva az operatív programokat a szaktárcákhoz rendelte, ezáltal a rendelkezésre álló hazai és uniós források egy intézményben, szinergiákat megteremtve, koordinált módon kerülnek felhasználásra a következő időszakban. Az átalakítás során azonban a kutatásfejlesztés és innováció hazai és uniós forrásainak együttes kezelése nem érvényesült. A hatékony fejlesztéspolitika elérése érdekében szükséges, hogy e támogatások specifikus céljai, célcsoportjai, támogatási területei összhangba kerüljenek, hogy a különböző beavatkozások egy irányba has sanak, egymást erősítsék. Előbbieket felismerve a kormány rendelkezett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal előkészítéséről, létrehozásáról. A hivatal működési modelljének lényeges eleme, hogy minden központi kutatási, fejlesztési és innov ációs pályázati forrás, valamennyi nemzetközi tudományos intézményben és programban való részvétel koordinálása és finanszírozása ehhez az intézményhez kerül. Ugyancsak a hivatalhoz kerül Magyarországnak az Európai Unióval kötött partnerségi megállapodása 1. számú tematikus célkitűzése alá tartozó GINOP- és VEKOPforrások kezelésének feladata, az adott irányító hatóságok általi feladat delegálása formájában. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezelné továbbá a kormány által központilag bi ztosított személyi jellegű kutatói pályázatokat, ösztöndíjakat, fiatal kutatói ösztöndíjakat, posztdoktori ösztöndíjakat, professzori ösztöndíjakat, a kutatási témapályázatokat, a nemzeti programokat, a nemzeti és nemzetközi nagy kutatási infrastruktúrák k érdéseit és az innovációhoz kapcsolódó állami támogatásokat. Az így megvalósuló egységes, koordinált támogatási rendszerben azokban az intézményekben és azokon a területeken támogatandó kutatások, amelyek az
