Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1256 a címregiszter tárgykörben egyeztetés alatt álló tervezetként. Más előzménye ennek a törvén ynek legjobb tudomásunk szerint nem volt. Fel kell hívjam tisztelt kormánypárti képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a jogalkotásról szóló törvény előírja: a jogszabály előkészítője a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvé nyben meghatározottak szerint köteles gondoskodni arról, hogy a jogszabály tervezete megismerhető és véleményezhető legyen. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései alapján pedig társadalmi egyeztetésre kell b ocsátani többek között a törvény tervezetét és indokolását. A társadalmi egyeztetés a törvény alapján csak akkor mellőzhető, ha a tervezet sürgős elfogadásához kiemelten fontos társadalmi érdek fűződik. Megjegyzem, hogy ezt a kitételt is kritizáltuk elég s okszor annak idején annak a törvénynek a vitáján, hiszen megfoghatatlan, hogy ez a terület mikor érvényesíthető. A tárgyalt törvényjavaslat esetében sürgős parlamenti tárgyalás indítványozására, mint mondtam - egyébként helyesen , nem kerül sor. Az előkés zítés alapján megállapítható, hogy a kormány, illetve az előkészítő miniszter a jogszabálytervezetek nyilvánosságára vonatkozó törvényi rendelkezéseket, olyan törvényekét, amelyek már a Fidesz kormányzása alatt születtek, többszörösen is megszegte. Tisztel t Országgyűlés! Az egyeztetési kötelezettség elmaradása azért is fontos, mert a törvényjavaslat esetében a személyes adatok védelme okán többek között a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének is véleményezési joga van. A NAIH honlapjá n az található, hogy a hivatal elnöke csak a címregiszterrel kapcsolatos, társadalmi egyeztetésre is bocsátott kormányrendeletet véleményezte, a törvényjavaslatra vonatkozóan véleményt nem adott ki, vagyis a törvényjavaslatot valószínűleg most sem volt mód ja véleményezni. Kérem államtitkár urat, hogy ha netán ez másként van, akkor cáfolja meg, amit én most mondtam. Ha pedig nem, akkor legalább egy következő törvényjavaslat esetén a saját maguk által megszavazott jogalkotási törvény rendelkezéseit legyenek s zívesek betartani. Visszatérve: e ténynek a törvényjavaslat esetében különösen fontos jelentősége van, erre egyébként ki fogok még térni a következőkben. Tisztelt Képviselőtársaim! Tartalmi szempontból mindenekelőtt a törvényjavaslatnak úgymond a saláta je llegét kell szóvá tennünk. Nem is pusztán azért, mert a módosított törvények tárgyköre nem függ össze egymással, hanem amiatt is, mert a módosítások rámutatnak annak a gyakorlatnak a tarthatatlanságára, hogy a kormányzat egyes törvényeket nem átgondoltan m ódosít, hanem azt rendre a napi érdekeinek, napi ötleteinek megfelelően teszi. Miért most kell rájönni arra, hogy elengedhetetlen, hogy a vízi létesítmény építtetője is építtetőnek minősüljön? Miért van ez, tisztelt államtitkár úr? Miért most kell rájönni arra, hogy törvényi szinten kell szabályozni az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díjának az állam által történő átvállalását? Miért csak most jöttek rá, miért csak most jönnek rá arra, hogy eddig törvényi felhatalmazás nélkül alkottak rendeleteket? Gondolom, ez feltűnt korábban is önöknek. Mi ad okot arra, hogy most kell a közterületfelügyeleteknek és az önkormányzati segédfelügyelőknek parkolási közfeladatot adni? És ha most lenne időszerű, akkor mi ennek a valódi oka, tisztelt államtitkár úr? Szeretnénk a valódi jogalkotói szándékot is hallani, nemcsak azt, ami le van írva. A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy ne a belügyminiszter, hanem a kormány legyen jogosult a minimális vagyonvédelmi rezsióradíj meghatároz ására. Ez egy első ránézésre egyszerű megítélésű, jogtechnikai jellegű módosításnak tűnhet, azonban egész más megvilágításba kerül ez a módosítás, ha áttekintjük, milyen kínkeservesen halad ennek az egyébként nagyon is lényeges szabályozásnak a kialakítása . Mint arra képviselőtársaim is emlékezhetnek, tavaly októberben Harangozó Tamás képviselőtársam követelte itt a parlamentben a vagyonvédelmi szolgáltatások minimális óradíjának az előírását. Ezzel lehetne ugyanis elejét venni a magán biztonsági szektort j ellemző rendszerszintű feketefoglalkoztatásnak. Ekkor a kormány elzárkózott ettől a felvetéstől, azonban két hónappal az országgyűlési választások előtt mégis ígéretet tettek annak a bevezetésére, amiről törvényt is hoztak.
