Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Dúró Dóra (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Rossz koncepció, alacsony színvonal, hibás pedagógia - hogy lesz ebből jó tankönyv?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1187 De említhetjük emellett Lackfi János versét is, ami úgy került bele egy kilencedikes tankönyvbe, hogy maga a költő sem oda szánta. Ironikus versét teljesen komolyan véve a képzők használatáról szól az a feladat, amit ezzel kapcsolatban meg kell oldaniuk a tanulóknak. Érzékeltetésként egy versszak a költeményből: „depizik a szaniban/a mutterchen/ dobi cigi dugiban/a farzsebben”. Ebben az esetben tehát nem arról van szó, hogy görbe tükröt tartunk a fiatalok elé nyelvhasználatukat illetően, ez a vers nem a szlengről szóló órán kerül elő, hanem ezt a stílust teljesen komolynak állítva be, találkoznak a középiskolások ezzel. Korábban, amikor szembesítettük a kormányt a tankönyvek minőségének hibáival, akkor azt mondták, azt válaszolták, hogy a szakértők véleményének figyelembevételével sikerült a bakikat kijavítani, azonban az általam felhozott példák is azt támasztják alá, hogy erre mégsem került sor. Ki a felelős mindezért, államtitkár úr? Miért avatkoztak be ennyire durván a tankönyvpiac ren djébe, ha csak ilyen színvonalú kiadványokra futja? Miért nem adnak a pedagógusok véleményére is? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpell ációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy kinekkinek néha át is kell gondolni praktikusan és eszmeileg is, hogy melyik politikai oldalon áll, melyik politikai oldalon ül itt a parlamenten belül, hiszen amit itt az előbb hallhattunk, azt Magyar Bálint is megirigyelhette volna, mert egyegy percében, amikor egy felszólal ást, mondjuk, vázlatszerűen a papírra vetett, akár egy hasonlót is mondhatott volna, hiszen a liberális iskolák legjobbjait hallhattuk, hogy a piac a legjobb a tankönyvellátás rendjében is; azok a nagyon jó, nemzetközi tulajdonban lévő vállalatok mennyire jó tankönyveket csináltak, és most, az új rendszerben, amikor kiszorulnak ezek, akkor külföldön fogják eladni a magyarnyelvtankönyvet, meg a magyar történelemről szóló könyvet majd külföldön fogják árusítani, és ez mennyire káros a gyermekek számára. (14. 10) Először is, szerintem fontos, hogy nem tankönyveket tanítunk, hanem gyermekeket, tanulókat tanítunk az iskolákban. Másrészről pedig a képviselő asszony azért arról elfeledkezett, hogy előtte 150 évig mindig is volt magyar állami tulajdonú tankönyvkiadó , amely magyar közösségi tulajdonban állt, így adta ki a tankönyveket, és ez a rendszer mindaddig jól működött, amíg a szocialistaliberális kormányzat el nem kezdte a privatizációs hullámba belevonni a tankönyvterjesztést is, és a legfontosabb nemzeti ért éket is képviselő tankönyvkiadókat adta privát kézbe, ahol aztán nagyon jó profittal értékesítették a különböző tankönyveket; nem közkinccsé tették a tankönyveket, mint ahogy az most látható, hanem a profitjuk forrásaként tekintettek rájuk, hiszen a könyve ket így is, úgy is meg fogják venni az iskolásoknak. Ezzel szemben az új, állam által fejlesztett tankönyvek teljes mértékben közkinccsé váltak, feltettük őket az internetre, és mindenki ingyenesen hozzájuk férhet. Az előző években a különböző privát tankö nyvkiadók óriási jogdíjkövetelésekkel álltak elő, ha valaki felhasználta azokat a tankönyveket, mi viszont mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé tettük. (Bangóné Borbély Ildikó: Most, novemberben még nem kapták meg.) Maga a kísérleti tankönyvalkotásna k a folyamata azért annál bonyolultabb, mint amit a képviselő asszony itt leírt. Ön is nagyon jól tudja, csak nem szólt róla, hogy létezik egy Nemzeti Tankönyvtanács, ez dolgozott ki egy igen összetett eljárást: ebbe belevonta egyrészről a pedagógiai tansz ékeknek és kutatási műhelyeknek a legjobb képviselőit, pontosan azért, hogy egy olyan
