Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről szóló beszámoló, valamint Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről című beszám... - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
1159 lehetne vitatni. Érdemben lehetne feltenni kérdéseket, és érdemben juthatnánk olyan eredményre, hogy valami célszerű volt, ered ményes volt és kifizetődő volte, vagy éppen nem volt az. Lehet, hogy nem annak van jelentősége, hogy mikor került elfogadásra, lehet, hogy csak formális jelentősége van, hogy mikor kerül elfogadásra egy szervezetnek a szervezeti és működési szabályzata. H iszen lehet, hogy a törvényeket ettől még betartották. Mégis úgy gondolom, hogy ha erről nemcsak feltételezéseink lehetnének, akkor célszerűségi és eredményességi szempontú vizsgálatot továbbra is folytathatnánk, és ezt meg tudnánk vitatni, és ezzel talán az átláthatóságot és a közintézményekbe, főleg a demokratikus intézményekbe vetett közbizalmat, úgy gondolom, hogy jobban tudnánk táplálni a magyar társadalomban. Tehetnénk ezt akkor is, ha nem hatan lennénk a 200 fős parlamentben, és tehetnénk ezt akkor i s, ha nem fél 9 környékén lenne ez a vita, és akkor ezt a fajta közbizalmat, én úgy gondolom, hogy nem formálisan, nem erőből, hanem ténylegesen tartalommal telve is meg lehetne szerezni. Mi ezért benyújtottunk egy módosító javaslatot a mai határozati java slathoz, be fogunk nyújtani, amelyben egyfelől kijavítanánk azt, hogy megállapítja az Országgyűlés, hogy az Állami Számvevőszék teljesítette a kötelezettségét, kijavítanánk arra, hogy teljesítette az Országgyűlés számára a beszámolási kötelezettségét. Az Á llami Számvevőszék ezt a formalitást ki tudta pipálni. (20.20) Emellett viszont arra kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy hívja fel arra az Állami Számvevőszéket, hogy az általunk említett három területet, amelyből kettő teljesen biztosan számszerűsíthető , vizsgálja ki. Az egyik 3 ezer milliárd forintról szól. A másik legkevesebb 260 milliárdról, legtöbb 466 milliárd forintról szól, jócskán meghaladva ezzel a GDP 10 százalékát. Ezt a kettő területet, ahol az állam gazdálkodott és közpénzzel gazdálkodott, e gészen biztosan, valamint a trafikkoncessziót, a dohányárusítási koncesszió ügyeit, amelynek az értéke pillanatnyilag egyelőre felbecsülhetetlen, megbecsülhetetlen, vizsgálja ki, és tárja elénk ezt a jelentését az Állami Számvevőszék. Teszünk ebben még egy javaslatot. Azt a javaslatot tesszük, hogy az Állami Számvevőszék, ahogyan korábban is nagyon szigorúan - Cseresnyés Péter képviselőtársunk is mondta - leellenőrizte a Magyar Nemzeti Bank működését, úgy tegye ezt meg most is. Úgy gondolom, a Magyar Nemzet i Bank most az iratkezelési szabályoknál egy kicsit tágabban értelmezett és mélyebb társadalmi, de nem utolsósorban pénzügyi folyamatokat is elindító manőverekbe kezdett, méghozzá tulajdonosi felhatalmazás és tulajdonosi felügyelet nélkül. Zárójelet megnyi tom: május 5e óta nem működik felügyelőbizottság a Magyar Nemzeti Bankban. Tehát olyan manőverekbe kezdett, amelyben 200 milliárd forintot 5 alapítványnak adott, illetve felhatalmazta saját magát arra az igazgatótanácsán keresztül, hogy komoly ingatlanvás árlásokba kezdjen, és az egyiket ebből már le is bonyolította. Úgy gondolom, hogy az Állami Számvevőszéknek ebben van feladata, hogy a Magyar Nemzeti Bank működését és a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását, eredményességét és célszerűségét ezeknek a közpénze knek a felhasználását illetően ellenőrizze. Itt a közpénz szót természetesen aláhúzom. Az a pénz, a nyereség, amellyel a Magyar Nemzeti Bank rendelkezik, lehet árfolyamkockázatból, illetve lehet kamatból. Itt nyereség természetesen a kamatból nem keletkezh etett, itt csak az árfolyamból keletkezhetett ez a nagy mennyiségű pénz. Viszont ezt a pénzt vagy indirekt módon fordítja az állam finanszírozására azzal, hogy államkötvényt vetet az alapítványokkal, amelyeknek odaadta, vagy pedig be is fizethetné egyébkén t osztalékként az államkasszába. Úgy gondolom, hogy ezeknek az ügyeknek a kivizsgálása és ezeknek a megnyugtató rendezése egy független intézménynek lehet a feladata, az Állami Számvevőszéké. És a végén, ha már úgyis a Magyar Nemzeti Bankról beszélünk, sze retném elmondani, hogy Józsa István képviselőtársam, úgy gondolom, talán csak udvariasságból nem említette, hogy most perben áll az Állami Számvevőszékkel azért, mert egy sajtónyilatkozatot tett. Azt a sajtónyilatkozatot tette február 15én, hogy koholt és koncepciós vádaknak nevezte azokat a napokban ismertetett ÁSZjelentésben szereplő megállapításoknak egy részét, amely aláássa a
