Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz):
1075 nagyon sokan támadnak, vagyis az, hogy a munkát terhelő adókat csökkentjük az egyensúly megteremtése érdekében a fogyasztást terhelő adók növelése árán is, tudta azt eredményezni, hogy 3 millió 800 ezer főről napjainkra 4 millió 158 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ez megint csak matematikai egyszerűséggel közel 40 0 ezerrel több foglalkoztatottat jelent. A foglalkoztatottak számának növekedésében természetesen nagy szerepe volt a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, illetve a kormány célzott foglalkoztatáspolitikájának. Ezzel párhuzam osan a jó folyamatok jelzőszámaként közel 100 ezer fővel kevesebben voltak állás nélkül 2014 júniusaugusztusában, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti - megint a nemzetközi összehasonlítást idehozva , hogy közel 341 ezerre csökkent a munkanélküliek sz áma. Ez 2,3 százalékot jelent, és ma 7,6 százalék a munkanélküliek aránya, amire 2008 harmadik negyedéve óta nem volt példa. Ezeket az irányokat folytatva a kormány célja 2015ben is az, hogy a gyermeket nevelő családok, a munkavállalók és döntően a kis- é s középvállalkozások adóterhei változatlanul alacsony szinten maradjanak, és ösztönözzék a gazdaság növekedését és kifehéredését. 2010 óta - mint említettem - jelentős intézkedések történtek a munkaalapú gazdaság megteremtésében, 2012ben például a munkahe lyvédelmi akcióterv. 2015ben a korábbi eredményeket az adótörvények meg kívánják őrizni. Erre azért is szükség van, mert mind ez idáig a munkahelyvédelmi akciótervben közel 890 ezer magyar munkavállaló foglalkoztatását segítette valamilyen módon az adókör nyezet. Ez összességében 205 milliárd forintos csökkenést jelentett a munkaadók számára a teher tekintetében. Jövőre egyébként a munkahelyvédelmi akcióterv alapján már a részmunkaidőben dolgozók után is jár az adókedvezmény, például a kisgyermekes szülők t ekintetében. A munkáltatói szociális hozzájárulásiadókedvezmény kibővül, a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén ez bruttó 100 ezer forintos összeghatárig való érvényesíthetőséget jelent a kisgyermekeseket foglalkoztatókat tekintve. Megmarad, ami, azt gondolom, közös és fontos cél, a részmunkaidőben dolgozó nők utáni adókedvezmény. A demográfiáról itt már sok szó esett, amiről magam is azt gondolom, hogy talán a legnagyobb probléma, s nyugateurópai példák alapján jól tudjuk, hogy a nők munkába segítés e segítheti a gyermekvállalást. Ezért is fontos, hogy ezek a kedvezmények a jövő évben elérhetők lesznek. Folytatódik a gyed extra, ami szintén adókedvezménnyel ösztönzi a munkáltatókat a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatására. Azokat a programokat is fo lytatni kell, amelyek a nők foglalkoztatási rátájának a növelését eredményezték az elmúlt időszakban. Itt is csak néhány adat. A 15 és 64 év közötti nők foglalkoztatási rátája a második negyedévben 55,7 százalék volt, ami 3,3 százalékos növekedést mutat. E z egyébként a legjobb az Európai Unió 28 országa közül, és talán egy olyan pont, amiben a parlamenti pártok mindegyike célként egyetérthet. Említettem a munkanélküliségi ráta csökkenését is, azt, hogy az egyik legjobb eredményt tudta produkálni hazánk az e lmúlt időszakban. Nem sorolom fel még egyszer: a nők foglalkoztatását javító kedvezmények egyrészt megmaradnak, másrészt pedig bővülnek a jövő évben. (A jegyzői székben Gúr Nándort Hiszékeny Dezső váltja fel.) Természetesen ahhoz, hogy munkát tudjunk adni az embereknek, két dolog mindenképpen szükséges, legfőképpen az, hogy a legtöbb magyarországi munkát adó kis- és középvállalkozói szektor versenyhelyzete javuljon, vagy legalábbis legtöbb esetben a kedvező pozíciók megmaradjanak. Három dolog kell, ezt a v állalkozások világát részben ismerő emberként elmondhatom: mi kell a vállalkozásoknak ahhoz, hogy munkát tudjanak adni? Egyrészt kell egy stabil gazdasági környezet. Ugyan kritikaként, de több képviselőtársam is elmondta, hogy alapvetően az adójogszabályok a vállalkozók 90 százalékát adó kis- és közepes vállalkozások számára vagy szinten maradtak, vagy pedig javultak. Azok a különadók, amelyek döntően nagy nemzetközi cégek extraprofitját célozzák meg, semmilyen mértékben vagy csak nagyon kis mértékben érint ik a hazai kis- és közepes vállalkozásokat.
