Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1039 kegyelmezési rendszer megfelelőe vagy nem megfelelő. Tehát a kegyelmezési rendszert vizsgálja meg. A reményhez való jogot tudniillik egy jól szab ályozott kegyelmezési rendszer tudja biztosítani. Mi történik ebben az esetben? Az igazságügyi miniszter diszkrecionális jogát elvonjuk. Az igazságügyi miniszternek megszűnt a diszkrecionális joga innentől kezdve, mert a kegyelmezési bizottság véleménye kö ti őt. Ez egy öttagú bizottság lesz, ami független bírókból áll, tehát a bírói hatalom részt vesz az eljárásban. Azért az, ne felejtsük el, óriási előrelépés, hogy egy független szervezet képviselői, egy öttagú bírói szervezet véleményt mond. Innentől kezd ve kegyelmezés révén tud kiszabadulni, erre szabályozott rendszert hoztunk létre - abszolút szabályozott , és nyilvánvalóan az államfőről sem feltételezzük azt, hogy nem vizsgálja meg gyakorlatilag azokat a dokumentumokat, amelyek a kezébe kerülnek egy öt tagú bírói fórum részéről. Bármilyen furcsán is hangzik, talán nem is tartom olyan nevetségesnek ezt a dolgot, hogy azt feltételezzük egy államfőről, hogy megvizsgálja azokat a dokumentumokat, amelyek elé kerülnek, mint ahogy most is ilyen módon történik. Csak most, ha szabad így mondanom, az igazságügyi miniszter diszkrecionális jogköre nincs elvonva. A másik dolog, ami számomra rendkívül fontos, ha valaki végigolvassa a strasbourgi bíróság döntését, akkor egyértelműen kiderül, hogy a kegyelmezési út lehet séges út, ezért is választottuk ezt a megoldást. A másik ügy, amit akartam mondani, a felülalkotmányozással kapcsolatos. 1999 óta létezik ez a büntetési lehetőség, és 2011ben került be az alaptörvénybe. Ebben az ügyben nem történt semmifajta felülalkotmán yozás. Hozzá kell tenni, hogy a felülalkotmányozás kifejezéssel is gondom van, tudniillik más országokban - Franciaország, Belgium - számos alkalommal előfordult, hogy a parlament jutott olyan álláspontra, amely szembehelyezkedett más szervek véleményével és az alkotmányban rögzített bizonyos szabályokkal. Két esetben tudok Franciaországban példát, de Belgiumban is. Tehát a felülalkotmányozás kifejezéssel óvatos lennék, mert ennek van egy pejoratív kifejezése - hozzá kell tenni , pedig a parlamentnek lehet olyan lehetőséget adni, amikor más jogalkalmazó szervvel szemben eltérő véleménye van. Én tehát nem tartom feltétlenül és ab ovo ezt a kifejezést olyannak, ahogy a képviselő úr mondta, hogy ennek gyakorlatilag csak negatív értelme lehet. Szerintem nem csa k negatív értelme van ennek; ez szubjektív, és esetről esetre kell megválogatni. Ebben az esetben viszont nem került sor felülalkotmányozásra, hisz 2011ben került be az Alaptörvénybe az, hogy szándékos és erőszakos bűncselekmények esetében lehetőség van t ényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására. Úgy gondolom tehát, hogy az igazságügyi miniszter diszkrecionális jogkörének korlátozásában jelentős előrelépés történt, és ezáltal a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés szabályozása megfele lő kereteket kapott. Nem törölte el a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. Ezt májusban a miniszteri meghallgatásomon is említettem, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetősége megmarad. Megmarad, igen, teljesen más úton lehet kikerülni, ha egyszer ki lehet kerülni - ennek megvan most természetesen a megfelelő eljárási rendje - , de ettől függetlenül a bíróságok ugyanúgy ki fogják szabni, mert van rá igény, ezt a képviselő úr is említette. Valóban van, és úgy gondolom, hogy ezze l a büntetéssel az égvilágon semmi baj nincsen. Ezzel a kiegészítéssel, amit most előterjesztettünk, szerintem a helyükre kerültek a dolgok. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Nagyon szépen köszönjük. Üdv özlöm önöket. Kétperces felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Elsőként megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik. Parancsoljon! DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ):
