Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter:
1038 törvénynél az LMP követelte - és erre konkrét javaslatokat a forrásoldal meghatározásával előterjesztett , hogy az áldozatvédelmi kasszát növel je meg a költségvetés. Jó néhány olyan felesleges rendészeti költés van - gondolok itt a terrorelhárító központra , amiből bőven futná az áldozatvédelem költségvetési fejlesztésére. Az állam büntetőpolitikája nem lehet egyoldalú, nem elég pusztán a tettes ekre koncentrálni, az áldozatokat is segíteni kell. Sőt továbbmegyek, ahogyan az imént szóltam arról, hogy a tettesek, az elítéltek reszocializációját meg kell oldani, ez igaz az áldozatokra is nagyon sok esetben, különös tekintettel például a nemi bűncsel ekmények áldozataira. Jelenleg a magyar rendészeti szervek nem készek, nem felkészültek arra, hogy az ilyen bűncselekmények áldozatait kellőképpen segítsék, nincs meg az a szociális és igazságügyi apparátus, amelyik például a nemi erőszak áldozatainak a tr aumából való gyógyulását, adott esetben a reszocializációját segíteni tudná. Tehát az elkövetők felkutatása, megbüntetése mellett az államnak legalább ekkora figyelmet kell fordítani az áldozatokra is, éppen ezért az LMP a korábbi é vekhez hasonlóan az idén is az áldozatsegítésre fordított költségvetési összegek növelésére fog majd javaslatot tenni a költségvetési törvény tárgyalásánál. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A ve zérszónoki felszólalások végére értünk. Mivel független képviselők nem tartózkodnak az ülésteremben, úgy vesszük, hogy ők nem kívánnak a vitában részt venni. Felszólalásra jelentkezett Trócsányi László miniszter úr. Öné a szó, miniszter úr. DR. TRÓCSÁNYI L ÁSZLÓ igazságügyi miniszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak röviden szeretnék hozzászólni az elhangzottakhoz, majd Répássy Róbert államtitkár úr fogja a zárszót tartani. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Igazából nagyon érdekes vita bontakozik ki a tényleges életfogytiglan szabadságvesztéssel kapcsolatosan. Nagy érdekfeszítéssel hallgattam több képviselőnek a hozzászólását. Azt gondolom, abban valamennyien egyetértünk, hogy azzal az életben semmi probléma nincs, ho gyha valaki egész életében börtönben kell hogy maradjon. Azt gondolom, ez egy olyan dolog, amit Strasbourg sem kifogásol, és egyikünk sem tudja kifogásolni, amennyiben valaki az elkövetett bűncselekménye folytán nincs abban a helyzetben, hogy ki akarjon jö nni, s a többi, s a többi, tehát ezzel az égvilágon semmi probléma nincs. Amit Strasbourg a joggyakorlatában kialakított, azért az változik és folyamatosan fejlődött, tehát nem is volt egy egységes hulláma ennek a joggyakorlatnak, hanem voltak benne különb öző cikcakkok, amikor maga Strasbourg is visszalépett vagy pedig előrement. (11.00) Ez egy nagyon bonyolult dolog tudniillik. Igazából ami megfogalmazódott a strasbourgi joggyakorlatban, az a reményhez való jog. Nevezetesen az, hogy valakinek valamifajta r eményt kell adni, az ő ügyét valamikor kézbe veszi valaki. Azt azonban Strasbourg nem mondja meg, hogy milyen formában kell megcsinálni ezt a reményhez való jogot. Nem is lehet kodifikálni, mert 47 ország van az Európa Tanácson belül, és ennek megfelelően különböző megoldások alakultak ki. Vitathatatlan, hogy két fő irányzat van. Az egyik fő irányzat az, amikor egy bíró kezébe teszi a dolgot, és azt mondja, hogy x év után - lásd Norvégia - majd meglátjuk, a Breivikügynél mit fognak mondani, hogy mi fog vel e történni, kiengedjük vagy nem engedjük ki. Vagy pedig egy másik megoldást csinálnak: kényszergyógykezelést írnak elő, és egész életében akár a kényszergyógykezelést kell elszenvednie. A B- verzió a kegyelmezési rendszer alapján; például Bulgáriában, Holl andiában, NagyBritanniában kegyelmezési rendszer van. Itt azt vizsgálja meg a strasbourgi bíróság, hogy az a