Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1034 volt jól szabályozva, hogy kényszerítő eszközként, azt írják, csak arra kiképzett szolgálati kutyát lehet alkalm azni. Tudomásom szerint ez eddig sem volt máshogy, tehát a szolgálati kutyák esetében megfelelő kiképzésnek eleget kellett tenni. Ám legyen ez beemelve, ez csak egy apróság. Viszont a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása esetén, ha már itt a nyilvánta rtási törvényhez is hozzányúlnak, úgy gondolom, az az indokolás nem állja meg a helyét, hogy bizonyos esetekben, amikor valaki szóban az ügyfélszolgálaton kéri a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását, akkor ezt csak személyesen tehesse meg, ráadásul a rra hivatkozással, hogy a meghatalmazás visszaélésekre adhat okot, vagy visszaélések táptalaja lehet. Úgy gondolom, egy teljes, bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás jelen pillanatban is működőképes, és nemcsak ezekben az eljárásokban, hanem szinte minden eljárásban. Aki visszaél ezzel, ott az okirathamisítás büntetőjogi tényállása megáll. Nem hiszem, hogy indokolt leszűkíteni személyes eljárásra ezt a kört, főleg nem olyan indokolással, hogy a meghatalmazás nem megfelelő ebben a körben. Aztá n szó van az európai védelmi határozatról. Önmagában jó, hogy megtörténik a magyar jogba való átültetés. Én itt azt szeretném felvetni a jelen lévő kormánytagoknak, illetve kérdezem, miért nincs helye jogorvoslatnak az európai védelmi határozat elutasítása vagy akár megadása esetében. Általánosságban a magyar jogrendszerben majdnem minden döntés ellen él a jogorvoslat lehetősége. Pont ezekben az ügyekben, úgy érzem, ahol külföldi jogszabályok, külföldi hatóságokkal való kapcsolattartás is számításba jöhet, akár a jó szándékú hibának is nagy az esélye, nagy a lehetősége, főleg a kezdeti szakaszokban. (10.40) Ha még egy fellebbezést sem lehet ezek ellen benyújtani, akkor a reparációra igen kevés esély nyílik, és a magyar jogrendszer általános elvéből is az fak ad, hogy itt egy fellebbezési, jogorvoslati lehetőséget megadjunk. Kérem miniszter urat és államtitkár urat, hogy ezt gondolják át, vagy válaszoljanak arra, hogy ez miért került így bele a törvénybe, vagy miért zárják ki a jogorvoslatot. A végére mé g el szeretném mondani, hogy örömteli, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésére a meg nem jelent, odaidézett emberek előállítása megtehető akár hatósági kényszerrel is. Az egy másik kérdés, hogy itt jelen pillanatban csak szabálysértésként szabályozott a meg nem jelenés, de már ez is valami, mert eddig megtehették. Például Gyurcsány Ferenc is megtehette, hogy nem jelent meg bizottsági üléseken, annak ellenére, hogy őt oda megidézték. A jövőben nyilván ez egy pluszgarancia, de a gyakorlatban való alkalmazás ára még várni kell. Szó van a törvényjavaslatban a reintegrációs őrizetről is, amellyel - és ezzel tulajdonképpen mintegy keretbe is foglalhatom a felszólalásomat - egyet lehetne érteni, hogy akik mindent megtesznek, hogy visszailleszkedjenek a társadalomb a, ott legyen egy olyan eszköz, hogy őket a szabadulások előtt - persze megfelelő nyomkövetési eszközzel - az otthonukba hazaengedjük, és mondjuk, a munkába járást lehetővé tegyük nekik. De, és itt jön a másik problémakör, nem látom kellőképpen elválasztva - és itt indokolt lenne azért meghatározni , hogy ez csak azokra igaz, akik valóban a visszailleszkedést választják, és nem egyfajta automatikus rendszer lesz, vagy inkább úgy fogalmazok, hogy ha valaki kirívó jogsértést nem követ el a börtönben, és csak úgy elvan, lehet, hogy nem bánta meg a bűnét, csak ki akarja húzni ezt a büntetést, akkor már adott esetben a reintegrációs őrizetbe kerülhet, tehát a börtön helyett a külvilágban találkozhatnak vele. Nem gondolom, hogy ezt automatikussá tenni büntetőjogi lag indokolt lenne. Tehát ennek is egyfajta pontosabb meghatározását vártuk volna el. Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Schiffer A ndrás képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Öné a szó, képviselő úr. DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről :
