Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1025 A második csoportba a törvény elfogadása óta a jogalkalmazók részéről felmerült javaslatok, észrevételek alapján indokolt módosítások sorolhatók. Itt a büntetésvégrehajtás kiépülő új rendszerét segítő változtatásokat érdemes kiemelni. Ezek egyrészt a végreh ajtási folyamatban érintett szervek - bíróság, Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága, büntetésvégrehajtási intézet - közötti hatékonyabb kommunikációt és információáramlást biztosítják. Az ebbe a körbe tartozó módosítások másik része a kiépülő ren dszer eredményes működését célozza: például az iratbetekintés és másolatkészítés szabályainak módosítása, a büntetésfélbeszakítás kérdésének rendezése, az elítéltről készült összefoglaló jelentés megismerésének szabályozása. Ugyancsak ebbe a körbe illeszk ednek azok az elsősorban a felhatalmazó rendelkezéseket érintő átalakítások, amelyek a büntetésvégrehajtási törvényhez kapcsoló rendeleti szintű szabályozás kidolgozása ügyében tartott megbeszélések eredményeképpen kristályosodtak ki. A harmadik csoportot azok a korrekciók alkotják, amelyek a jogértelmezést segítik, és a törvény jelenlegi szövegében meglévő kisebb ellentmondásokat, pontatlanságokat orvosolják. A negyedik csoportba a pártfogó felügyeletet érintő, időközben bekövetkező változások miatt szüks égessé váló módosítások tartoznak. A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet 25. § (2) bekezdése a belügyminiszter hatáskörébe utalta a büntetésvégrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenység megszervezését és irányításá t. A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatok ennek alapján ezentúl megoszlanak az igazságügyért felelős miniszter és a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter között, egyidejűleg a pártfogó felügyelői tevékenység eddig egység es szervezeti kerete átalakul. Erre tekintettel szükségessé vált a törvény kiegészítése, a büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelők feladatkörének meghatározása. Formailag szintén a büntetésvégrehajtási törvényhez kapcsolódik a tényleges é letfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében bevezetendő különleges kegyelmi eljárás szabályozása. Tisztelt Országgyűlés! A tényleges életfogytiglani büntetés intézményét bizonyos körökben sokan támadták és támadják. Az Emberi Jogok Európai Bíróság a is megfogalmazta kritikáit döntéseiben, sőt az Alkotmánybíróság előtt is van folyamatban lévő ügy bírói kezdeményezésre. Miniszteri meghallgatásom során is hangsúlyoztam, hogy személy szerint nekem, mint igazságügyi miniszternek nincs semmi bajom a tényl eges életfogytig tartó szabadságvesztéssel, a kirívóan legsúlyosabb bűncselekményeket elkövetőket a törvény legsúlyosabb szigorával kell büntetni. Magyarországon a ténylegesen életfogytiglanra ítéltek száma nem haladja meg a 40 főt. Miniszteri meghallgatás om során, még májusban jeleztem, hogy van olyan alkotmányos megoldás, amely megfelelő választ tud adni a strasbourgi bíróság kritikáira. Az általam most előterjesztendő megoldás előtt részletesen tanulmányoztam, tanulmányoztuk a strasbourgi bíróság valamen nyi, e tárgyban született határozatát, így a most előterjesztett javaslat mindezek fényében értékelendő, és álláspontom szerint kiállja az alkotmányosság próbáját. A javaslat rendelkezései rögzítik, hogy a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből kizá rt, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személyek esetében különleges, nem kérelemre induló kegyelmi eljárást kell lefolytatni. Ezzel teljesíti a magyar jogrendszer az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2014. május 20án, a Magyar kontra Magyarorsz ág ügyében hozott ítéletben kifejtett követelményt, miszerint tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés esetén is legyen olyan eljárás, amely révén - ha a szabadságvesztésből már megfelelő hosszúságú idő eltelt - vizsgálható, hogy a büntetés büntetőpoli tikai indokai továbbra is fennállnake. (10.00) Az új, kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást hivatalból kell megindítani. Az eljárás megindításának feltétele, hogy az elítélt a kiszabott büntetésből negyven évet letöltsön. A strasbourgi ítélet nem hat ározta meg azt a legkorábbi időpontot, amely után a feltételes szabadság lehetőségét
