Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1026 kizáró, életfogytig tartó szabadságvesztés felülvizsgálatát el kellene végezni. A tervezet ezért jogpolitikai indokokból és a magyar jogrendszer koherenciájára tekintettel állapítja meg ezt az időpontot. A strasbourgi bíróság az ítéletben kifogásolta, hogy a magyar szabályozás alapján a jogerős büntetőítélet meghozatalakor a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt nincs tisztában azzal, hogy a kegyelmi eljárásb an pontosan milyen szempontokat vizsgálnak az eljáró szervek, személyek. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölését szolgálja a tervezet e rendelkezése oly módon, hogy az igazságügyért felelős miniszterre bízza a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szüks éges, a döntéshozatal során megvizsgálandó előkészítő dokumentumok, iratok, adatok beszerzését. A tervezet kifejezetten a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében lefolytatandó kötelező kegyelmi eljárás során történő döntéshozatalban való részvétel céljából új testület, a kegyelmi bizottság létrehozásáról is rendelkezik. A kegyelmi bizottság tagjait a Kúria elnöke jelöli ki a büntetőügyekben eljáró bírók közül; ennek is részletes szabályait a törvényjavaslat tartalmazza. A kegyelmi bi zottság tagjaira a Kúria büntető kollégiuma fog javaslatot tenni. A kegyelmi bizottság tagjává a Kúria, illetve az ítélőtáblák büntetőbírói közül lehet bírókat kijelölni. A kegyelmi bizottság öttagú, hivatásos ítélkező bírákból álló független testület lesz . Az igazságügyért felelős minisztert a felterjesztés megtétele során köti a kegyelmi bizottság állásfoglalása. A miniszter a felterjesztését köteles a kegyelmi bizottság állásfoglalásával egyező tartalommal felterjeszteni a köztársasági elnökhöz. Ha a köz társasági elnök nem gyakorol kegyelmet, akkor két év elteltével hivatalból újra kegyelmi eljárást kell indítani mindaddig, amíg az elítélt a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztését tölti. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kérdéskörét na gy társadalmi érdeklődés kíséri. E szankció esetén egyfelől a büntetőjogi szigor, másrészt a humánumnak és a jogbiztonságnak az Alaptörvényben megjelenő szempontjait és szellemét szükséges összeegyeztetni. Meggyőződésem, hogy a választott megoldás révén si került az optimális egyensúlyt megtalálni a reményhez való jog, tehát a mindenkit megillető jog és a biztonság jogos társadalmi igénye között. Álláspontom szerint ezzel a megoldással a kérdéskört tudtuk kezelni, hisz az Alaptörvény a kegyelmezés jogát isme ri, sőt. A következő témakör, ami a törvényjavaslatban van: a büntető törvénykönyv törvényjavaslat általi módosítását részben a jogértelmezési problémák feloldása indokolja, és ezt tettük ebbe bele. A javaslat az erőszakos többszörös visszaesők tekintetébe n tisztázza, hogy a kötelező életfogytig tartó szabadságvesztés mely esetekben szabható ki, illetve a visszaesők e kategóriájával szemben a halmazati büntetés kiszabásának szabályait is egyértelműbben rendezi. A Btk. - az 1978. évi IV. törvény rendelkezése itől eltérően - a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját nem a szabadságvesztés végrehajtási fokozatához képest, hanem az elítélt büntetőjogi előéletétől függően határozza meg. A jogalkalmazás számára problémát okozhat, hogy az összbüntetése k esetén ezen újítás leképezése nem történt meg teljes egészében, ezért az egyértelműség érdekében egy új bekezdés beiktatásával rendezendő a kérdés. A fentiek mellett a Btk.módosítás két pontosító szabály és egy jogharmonizációs záradék törvénybe építésé vel egyértelművé teszi, hogy hazánk megfelel az információs rendszerek elleni támadásokról szóló EUirányelv követelményeinek. Harmadikként szükséges kiemelni a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, amelyet többek között az uniós követelményeknek va ló megfelelés alapozott meg. E körben szükséges volt a kiszolgáltatott helyzetben lévő terheltek tájékoztatására vonatkozó követelményeket a törvényben egy helyen rögzíteni, valamint a személyes költségmentességhez való jogra és igénybevételének feltételei re vonatkozó rendelkezéseket a Be.ben lefektetni. A módosítást indokolta még a belső jogrend koherenciájának megteremtése és az egységes joggyakorlat biztosítása is. A büntetésvégrehajtási törvény kodifikációs munkálatai során fontos
