Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
91 aggasztónak vélem, mert én azt mondom, gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy így vagy úgy hívják a minisztert, ugyanolyan rosszul lehet kormányozni, vagy ugyanolyan jól lehetne, de megszünteti azt a hatáskört, hogy általánosabb vidékfejlesztési ügyekben a jogszabálymódosítás alapján lehessen szót ejteni. Bocsásson meg, államtitkár úr, én nem akarok szavakon lovagolni, ugyanakkor azt gondolom, hogy a szavaknak van jelentőségük. A jogszabálytervezet a „kultúráért” kifejezést mindenütt következetes en kicseréli a „kulturális örökség védelméért felelős” kifejezésre. Ebben van egy olyan aggályom, hogy vajon a kormányzat milyen súllyal akarja kezelni a kortárs művészeteket, a kortárs kultúrát és ennek az egész kérdéskörnek a napi megnyilvánulását. Ez a múltba tekintő szemlélet, amely az örökségről beszél csak következetesen, szerintem veszélyt jelenthet a kortárs művészetre is, és emiatt átgondolnám ennek a következetes szóhasználatnak az alkalmazását. Ugyanúgy van egy másik következetes átalakítás, ez a társadalmi esélyegyenlőség kifejezésnek az átalakítása társadalmi felzárkózásra. Az a kérdés, hogy e kifejezések alatt szakmapolitikailag mit ért a kormányzat. Mert ha a családpolitikáért felelőst is minden esetben átírja társadalmi felzárkóztatásra, akko r vajon az esélyegyenlőséggel - ami azt jelenítené meg, hogy a társadalomnak azt a fajta szegregált rendszerét, ami egyre tovább szakítja a társadalmat, még inkább és számos tekintetben tovább húzza a problémákat , ennek a kezelésével miként kíván foglalk ozni. És nemcsak azokról a társadalmi csoportokról akarok ezzel szót ejteni, akik valamilyen szinten hátrányt szenvednek a többségi társadalommal szemben, hanem általában arról a társadalompolitikai megközelítésről, hogy akarjae a kormányzat az esélyegyen lőség megvalósítását. Ugyanígy fel szerettem volna hívni a figyelmet egy olyanra, ami talán szimpatikus lesz a Fidesz soraiban. Előszeretettel elmúltnyolcéveznek következetesen. A 2010 előtti időszak egy igen súlyos faluromboló tevékenységének egyike volt a kistelepülési postahivatalok bezárása és az ilyen jellegű közszolgáltatások csökkentése. Amikor arról beszélünk, hogy a posta milyen szolgáltatásokat vegyen át, és miket valósítson meg, nagyon nagy örömmel láttam volna az átalakítás során, ha inkább a ki bővített szolgáltatások, a postabankok minél kisebb településekre, minél szélesebb körben eljuthatnának. Ez azért lett volna fontos, mert épp az előző parlamenti ülésszak napirend utáni felszólalásaiban hívtam fel a figyelmet arra, hogy a 2010 előtti állap otokhoz képest pont ezekből a kistelepülési szolgáltatásokból semmi nem jött helyre, pedig megígérte a Fideszkormányzat, hogy helyre fogja állítani, rehabilitálni fogja. És még mindig lenne lehetőség, mert ezzel az átalakítással megnyílna a lehetőség arra , hogy a posta szolgáltatásai bővítésre kerüljenek, ezzel megnyílna a lehetőség arra, hogy a kistelepülések újra a közszolgáltatások helyszínei legyenek. Végül, de leghosszabban egyetlen problémára szeretném felhívni a tisztelt kormányzat figyelmét, ennek átgondolását ajánlom szíves figyelmükbe. Ez az állami erdészetek ügye. Az állami erdészetek kérdésköre gyakorlatilag a nyolcvanas évek legelejétől kezdve húzódik, és a kárpótlás során nagyon nagy területek maradtak meg állami tulajdonban erdőként, és erre a magyar állam az ország összes területét lefedve hozott létre most már zártkörűen működő részvénytársaságokat. Több mint egymillió hektár erdőterületről beszélünk, amelyben zártkörűen működő részvénytársaságok végeznek különböző erdészeti beavatkozásokat és erdészeti gazdálkodást. Ez azért döbbenetes, mert ekkora termőterületen zajló gazdálkodás nagyon nagy forgalmat feltételezhet és ez meg is van. A statisztikai adatokból tudjuk, hogy 7075 milliárd közötti éves forgalommal működnek ezek az állami erdésze tek, ugyanakkor az adózott jövedelmük 1,8 milliárd forint, az összesnek az országban. Az összes többit „elműködik”. Az ottani vezérigazgatókra nem vonatkozik sem államtitkári, sem miniszteri bér, semmi más. A jutalmazásban sem mutatkozik semmi ilyesmi. Ez egy olyan ágazat, amely az állami erőforrás fölött szinte korlátlanul rendelkezik. Szinte az összes magyarországi állami erdőt ezek fedik le, és a gazdálkodás során keletkezett jövedelmük a működési költségeikben felélésre kerül. Ilyenkor jelennek meg az ú j gépek, az új terepjárók, a busás jövedelmek. De ehhez párosul egy másik probléma is, mégpedig az, hogy azoknál a területeknél és településeknél, ahol szinte kizárólag állami erdők képezik a település közigazgatási területéhez
