Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
89 A kérdés már csak az, hogy ha ősszel Navracsics miniszter úr, mint ahogy a hírekből tájékozódni lehet, Brüsszelbe megy és európai uniós biztos lesz, akkor mit csinálnak ezzel a koncepcióval, mert Brüsszelből irányítani a külföldi magyar kul turális intézeteket mégiscsak furcsa lenne, nem is gondolom ezt önökről, csak hát más koncepció mégsem adódott ebben a szerkezetben, mint az előző. Hasonlóképpen lényeges dolognak tartom, hogy még több más kulturális terület, például a felújítási területek - legyen ez a budai Vár vagy más kiemelkedő kulturális emlékünk, a Várbazár, a fertődi Esterházykastély, és nem akarom sorolni, meghatározó kulturális együtteseinkről van szó , külön kormány- vagy miniszteri biztos felügyelete alatt, de nem a kulturális államtitkárság hatáskörében és égisze alatt tevékenykedik. Itt szeretnék rátérni arra a kérdésre, amelyre, tartok tőle, ebben a ciklusban nem elméleti szinten, hanem teljesen gyakorlati okokból többször vissza fogunk térni. Történetesen, most, 2014ben a kormányalakításnál a nemzeti örökség védelméért felelős tárca immáron nem az, ami eddig volt, hanem a Miniszterelnökséghez kerülő feladat. Kérem szépen, nem mintha azt gondolnám, hogy ezen a mai délutáni ülésen és kizárólag az államtitkár úrnak a döntésén sok minden múlhat, de mint a kormány jelen lévő tagja, tisztelettel kérem, hogy az itt elhangzott véleményt, miközben gondolom, hogy árgus szemekkel nézik és fülekkel figyelik mindazt, amit mondok, mondunk, mégis arra kérem, hogy tolmácsolja. Ez a feladatk ör többek között nemcsak az épített örökségünk védelmére, hanem a magyarországi rendes és úgynevezett preventív régészet felügyeletére is vonatkozik. E tekintetben azt kell mondanom, hogy a kulturális örökség védelme egy korábbi, 2011es csatában vereséget szenvedett, és a gazdasági beruházási érdekek - ezt is be kell vallani - egy kormányoktól függetlenül létező folyamatos konfliktusban 2010 után, 2011ben győzelmet arattak. De ha ezt, még egyszer mondom, nem általánosságban mondom, hanem abban a realitásb an, ami ebben a kormányzati ciklusban minden valószínűség szerint megvalósul, történetesen, hogy egy jelentős ipari, gazdasági beruházás kapcsán Magyarország területének lényeges részein egy új vezetékrendszer - tudatosan nem említem a nevét - épül, akkor itt, kérem, a preventív régészetnek esélye nincs arra, hogy a kulturális örökséget védje. Miről van szó? Arról, hogy egy nagy nemzetközi projekt keretében, nem vonom kétségbe, hogy ebben Magyarországnak érdemes részt venni, de mégiscsak az országunk terüle tére tervek szerint belépő rendszer először a Tiszától keletre, majd a Tiszán át, aztán a Tisza és a Duna közén átmenve, a Dunától nyugatra hagyja el az országunkat, több száz kilométeren átszelve az országunk területét. Kérem szépen, ehhez nem kell nagyon alapos történelmi tudás, és még csak történelem vagy régészet szakon sem kell diplomát szerezni, csak talán érdeklődve kell figyelni a históriát: ott, ahol folyómedrek vannak, és folyómedrek közötti területeket vizsgálunk, az emberi civilizáció, kiváltkép p a mi környékünkön és a Kárpátmedencében, településeket produkált a legkülönbözőbb történeti korokban. Ezek a területek, amelyekről most beszélek, tele vannak a legkülönbözőbb korokban létesített és jelenleg nem minden tekintetben ismert régészeti lelőhe lyekkel. Az a megfontolás, amely ezeket a preventív régészeti és a nemzeti kulturális örökség védelmét magába foglaló feladatköröket ilyen módon sorolja a Miniszterelnökséghez, a gazdasági érdekek kizárólagos primátusát jelenti a kulturális érdekek felett. Olyan határidőket szab meg, ami lehetetlenné teszi egy gyors ütemben végrehajtott, nagy, nemzetközi gazdasági beruházás esetén a magyar föld mélyén rejlő, különböző korokban létesített, ma már régészeti leletnek minősülő együttesek megmentését - nemhogy f eltárását, nemhogy restaurációját, hanem egyáltalán a megmentését. Ezért a szakmai szempontok kiküszöbölése, ami azért, valljuk meg, mégiscsak egy kulturális érdek, egy régészeti érdek, a kulturális államtitkárságon kellene hogy megjelenjen. Minden valószí nűség szerint önök is úgy gondolják, hogy azon a területen, amely a vízgazdálkodással foglalkozik, van a legnagyobb szakértelem a vízgazdálkodás tekintetében; ahol jogi ismeretek szükségesek, és az Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak, tartok tőle, hogy o tt nem az energetikapolitikát akarják elsősorban megjeleníteni, hanem a jogászi alapismereteket és szakismereteket.
