Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
72 Lassan mindenki számára egyértelmű lesz, amire múlt hónapban az Országgyűlés ülésén már magam is felhívtam a figyelmet. Orbán Viktor nem miniszterelnöke akar lenni ennek az országnak, hanem valamilyen más szerepre készül. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Megkérdezem, a KDNP képviselőcsoportja részéről kívánjae valaki ismertetni a frakció álláspontját. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Megadom a szót Gyüre Csabának , a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan jogszabályhoz érkeztünk, amely elmé letileg egy technikai jogszabály lenne, amelyet elénk terjesztenének és aztán szépen meg is szavaznánk. Ha megnézzük, nyilván minden kormánynak, amikor megalakul, jogában áll, hogy a kormány vezetője, a kormányfő meghatározza azokat a feladatokat és hatásk öröket, amelyeket majd a miniszterei be fognak tölteni az új kormányban. Nyilván az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve alakítja át, jelen esetben egy négyévi kétharmados parlamenti többségű kormányzat esetén is nyilván ez a kormány átalakulhat, új fela dat- és hatáskörök jelennek meg. Erre megszületik az új jogszabály, amely a kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozza, ez a 152/2014. június 6ai kormányrendelet, statútum, amely hatályba is lépett ezen a napon. Egy nagyon furcsa jogi állapot ke letkezik, amikor ez a jogszabály megszületik, hiszen kvázi egy kormányrendelet arra készteti, ösztönzi a törvényalkotót, az Országgyűlést, hogy igazítsa hozzá az általa hozandó jogszabályokat, azaz a törvényeket, ebben az esetben tehát egy kormányrendeleth ez kell igazítani a törvényt. Vagyis fordított mechanizmus történik, hiszen a kormányrendelethez igazítjuk hozzá a jogszabályokat, és a jogalkotónak kvázi kötelessége, hogy a jogszabályokat megfelelően megváltoztassa. Jelen esetben is erről szól ez a jogsz abály, és ezért lenne gyakorlatilag technikai végrehajtási jellegű, hiszen a kormányrendeletben meghatározottaknak a végrehajtása történik, kicserélvén a megfelelő szavakat, a megfelelő hatásköröket, megfelelő illetékességi területeket. Tulajdonképpen enny i lenne. De azért egyértelmű, hogy megszoktuk a kormánytöbbség jogalkotó munkájában, hogy nem mindig csak azzal fogunk találkozni egyegy ilyen törvénymódosításban, ami a törvénynek a célja. Jelen esetben a törvénymódosítás célja egyértelműen az lenne, hog y ezeket a feladat- és hatásköröket meghatározzuk. Ennek ellenére megszoktuk, hogy folyamatosan salátatörvényeket kapunk, és ezért ebben a törvényben is találkozunk olyannal, aminek talán nem itt lenne a helye. Elsősorban kormányhivatalokkal, kormányhivata lvezetővel, az ő beosztásával, munkaviszonyával, jogviszonyával kapcsolatos kérdések is itt kerülnek szabályozásra, ami szerintem semmiféle formában nem illik bele abba a jogalkotói szándékba, amely ezt a jogszabályt létrehozza. Az előttem szóló vezé rszónok már részletesen elmondta azokat a problémákat, amelyekkel találkozunk, illetve amelyekkel már korábban, a kormány megalakulásánál is találkoztunk. Egyértelmű, hogy aki végigelemzi ezt a jogszabályváltozást, nyilván felfigyel a módosulásokra, és nem tudja nem észrevenni, hogy milyen minisztériumnak és melyik miniszternek milyen módon növekszik meg a szerepe, hogyan kerülnek átcsoportosításra bizonyos hatáskörök és lehetőségek az egyik minisztériumtól a másik irányába. Egyértelműen kimondhatjuk, hogy ez a jogszabály is a Miniszterelnökséget vezető miniszternek látványosan növeli meg a lehetőségét, a hatáskörét, a beleszólását a kormányzati jogkörbe. Ez egyértelműen mutatja a Lázár János vezette minisztérium erősödését, illetve azt a feladatkoncentráció t, amely ezzel a jogszabállyal, illetve a statútum, a 152/2014es kormányrendelet hatálybalépésével megtörténik. (14.00)
