Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - Egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
556 javaslat nem feltétlenül segíti a hozzáférést. Vannak olyan régiók, ahol egyáltalán nagyonnagyon ro ssz az internetes honlaphasználati kultúra. Ez egy nagyon gyors és dinamikus lépés lenne ahhoz, hogy valóban szolgáljon fogyasztóvédelmi célokat, mint azt az előterjesztő gondolja. A másik pedig az, hogy az van a jelen javaslatban, hogy közszolgáltatási te vékenységenként kell önálló honlapot létrehozni; remélem, jól olvastam. Ez kifejezetten rossz lehet azoknál a szolgáltatóknál, ahol mondjuk, egyben van a hulladékgazdálkodási, a vízi közmű, a temetkezés, a parkfenntartás - jó néhány önkormányzatnál látunk ilyeneket , mert ez ennyi különkülön online felület fenntartását és ennek a költségeit tartalmazza. Szerintem ennek a közjóra konkrétan nincs sok hatása, nem is tudom, mit lehet belemagyarázni; talán azt, hogy gazdaságfenntartó vagy gazdaságfejlesztő hat ása lehet, merthogy informatikai cégeknek esetleg többet kell majd fizetni. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása során a számlázási rendszer informatikai tanúsítását egységesen írja elő a módosítás. Megint nagyon kíváncsi lennék arra, hogy ki vizsgálta meg ennek a gazdasági hatását vagy a költségét, hogy az hogy s mint zajlott. A kis- és középvállalkozások számára ez komoly adminisztratív terhet jelenthet, ami megint csak olyan, ami esetleg a végrehajtás hatékonyságát csökkentheti. A hulladékgazdálkodási törvény módosításának a 13. § (1) bekezdése teljesen rossz megoldásnak tűnik. Ez arról szól, hogy a behajtást magánszemélyekre, természetes személyekre írja elő. Ez azért lehet nagyon rossz, mert nagyon sok kistelepülésen az önkormán yzat fizeti meg a lakosság helyett a közszolgáltatási díjat. Erre nagyonnagyon sok példát tudunk mondani, ÉszakMagyarországon, DélkeletMagyarországon, Baranyában, Somogyban, Zalában vannak ilyen minták, ahol az önkormányzat egyértelműen kifizeti a közsz olgáltatás díját, majd kommunális adóként vagy másként hajtja be. Jelen pillanatban ez a szabályozás és ez a módosítási indítvány azt fogja eredményezni, hogy miután nem fizetheti az önkormányzat a kommunális szolgáltatás díját a lakosság helyett, elő fog fordulni az, hogy a lakosság egy részének ez rezsinövekedéssel fog járni, mert idáig az önkormányzatnak egy egységes kommunális adót fizetett, most meg külön új rezsiszolgáltatásokat kell megfizetnie. Kérem ennek a megfontolását, mert ez véleményem szerint a javaslattevő eredeti céljaival teljesen ellentétes lehet. A következő, ugyanilyen jelentőségű dolog a negyedéves számlázási díj előírása. Ezzel kapcsolatban is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg a települések sokaságán féléves vagy éves díjfizetési gyakorlat alakult ki. Ennek az az oka, hogy a települési méret meghatározza a behajtási költségek mértékét, és lehetnek olyan behajtási nagyságok - nyilvánvalóan a kistelepüléseken fordulhat ez elő , ahol a behajtás költsége több, mint a besze dhető mérték. Jó lenne, ha a jogalkotó az ilyen esetekben nem próbálná úgy befolyásolni, hogy a helyi konkrét ismereteket nem veszi figyelembe, mert ott, ahol kialakult ez az éves és féléves rendszer, nyilvánvalóan a költséghatékonyság miatt alakult ki, ho gy a beszedés költségei ne haladják meg a beszedett összegeket. A számlázási rendszer átalakítása egyben a kintlévőségek, díjhátralékok növekedésével is járhat. Első számításra logikusan ez következhet abból, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatások t erén jelenleg 35 milliárd között tartják a kintlévőséget a szolgáltatók, és a számlázási rendszer ezt ezzel az átstrukturálással esetleg továbbnövelheti. Ha a kormányzatnak az a célja, hogy tönkretegye a közszolgáltatókat és úgy államosítsa azokat, akkor ez egy jó eszköz, ha viszont ez nem célja, akkor lehet, hogy érdemes megfontolni. A kintlévőségnövekedés nyilvánvalóan odavezet, hogy még több településen kell a katasztrófavédelmi hatóságnak beavatkoznia, és a hulladékelszállítás biztosítása érdekében ez t kell igénybe venni. A közszolgáltatói nyilvántartás szerint már jelen pillanatban is közel háromszáz településen ezeknek a szerveknek a segítségét veszik igénybe a szemétszállításhoz. Ez nem lesz egy tartósan és jól fenntartható rendszer, tehát ezt is ér demes lenne megfontolni. A törvényjavaslat 13. § (3) bekezdése első ránézésre teljesen ellentétes a 37. § (5)(6) bekezdésével, ráadásul ha nem közszolgáltató valaki, akkor a közszolgáltatót megillető személyes adatot már nem kezelhet. Itt van egy logikai bukfence a javaslatnak. Ennek a szabályozása
