Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz):
498 Erről kell beszélni! Hiszen nem adnak arra választ, hogy mi szükség van arra, hogy mondjuk, a Paksi Atomerőmű Zrt. az egyoldalú atompropagandát súlyos milliárdokból ny omja. Ki fogja azt eldönteni, hogy a Közgépbeszerzések legnagyobb nyertese hová költi el azt a pénzt, amit áttételesen közpénzekből kapott? Ki fogja azt eldönteni, hogy mondjuk, a szintén nem versenyző MVM Zrt. a reklámköltéseit hol érvényesíti? Pontosan tudja, hogy az elmúlt 25 évben így lehetett a médiapiacot, a nyilvánosságot manipulálni. Ezt nem csak önök teszik most; ezt tették az elődeik is, és ezt kéne abbahagyni. Ha betiltják a kormányzati propagandát, illetve az állami monopolcégek propagandáját, ha törvény szabályozza az állami, önkormányzati cégek hirdetési politikáját, akkor őszinte lenne az a hivatkozása, hogy ezt a médiaadót a kormány közeli médiumoknak is kell fizetni, nem csak másoknak. A másik pedig, ha itt azon poénkodnak, hogy egyébként m ilyen tartalmatlan baromságok vannak egyes csatornák híradós műsoraiban, hogy gyakorlatilag politikátlanította a nyilvánosságot a kereskedelmi televíziózás az elmúlt 15 évben, akkor csak annyi lenne a kérdésem, hogy a médiatörvényt mégis kik szavazták meg. Nekünk volt javaslatunk annak idején, 20102011ben, hogy hogyan lehetne nagyobb közszolgálatiságot elvárni ezektől a csatornáktól. Önök nem tettek lépéseket ennek irányába. Államtitkár Úr! Végezetül továbbra is várom a válaszát arra, hogy mielőtt ezt a t örvényjavaslatot megelőző reklámadótörvényjavaslatot beterjesztette a Ház elé, felmértee azt, hogy milyen kiskapuk vannak, hogyan kijátszható ez a törvény, és egyébként pedig ennek a törvénynek milyen társadalmi, piaci, illetve költségvetési hatásai leszn ek. Köszönöm szépen. (Sallai R. Benedek és dr. Szél Bernadett tapsol.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki felszólalnia rendelkezésre álló időkeret terhére. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem lá tok. Megkérdezem L. Simon László államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra, zárszót mondani. (Jelzésre:) Igen, öné a szó, államtitkár úr. L. SIMON LÁSZLÓ ( Fidesz ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon rövid leszek, h iszen az elmúlt egy órában vagy több mint egy órában majdnem mindenre reagáltam. Azt szeretném mondani Schiffer képviselőtársamnak, hogy ez a módosítás, ismétlen önmagamat, annak a TABos módosító indítványnak az eredményeképpen született, amely lehetővé t ette azt, hogy veszteségesen gazdálkodó vállalatok valamilyen mértékben az adóbefizetési kötelezettség alól mentesüljenek. (13.00) (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. Földi László elfoglalja a jegyzői széket.) Ezért nyilvánvalóan ennek a részelemnek, hogy végül is mekkora mértékű az az adófizetési kötelezettség alóli kibújás, amire lehetőséget teremtett a módosítás, a vizsgálata ilyen rövid idő alatt nem történt meg, viszont azt határozottan állíthatjuk, hogy eg yetlenegy forintot sem szeretnénk a költségvetés bevételeiből elveszíteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetlenegy momentumra szeretném felhívni a figyelmüket. Megjelent a sajtóban a Századvég vizsgálata, elemzése, ebből a reprezentatív közvéleménykutatásbó l az derült ki, hogy a magyar társadalom felnőtt lakosságának 95 százaléka tud a reklámadó bevezetéséről. És ebből a vizsgálatból az is kiderült, hogy a megkérdezetteknek, azoknak, akik egyébként tudnak róla, a 66 százaléka támogatja ennek az adónak ebben a formában való bevezetését. Ez messze több, mint a FideszKDNP pártszövetségének a szavazói. Sőt, azt kell hogy mondjam, hogy ez több mint azoknak a száma, akik egyébként biztos pártválasztóként megjelennek a választásokon, és az önök pártjaira vagy a mi pártjainkra szavaznak.