Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz):
488 De lehet, hogy itt nincs önelle ntmondás, csak én értem megint rosszul a dolgokat; ahogy rosszul értettem azt is, amit a kkvkkal kapcsolatban mondott. Majd kérném képviselő urat, hogy valamilyen módon, legalább egy kétpercesben reagáljon, és mondja el, hogy rosszul értettüke, de hány m illiárd forint egy kis- és közepes vállalkozás marketingbüdzséje? (Németh Szilárd István: 70!) Vagy valami összesített számot mondott a magyar kkvkra? Mert valami embertelen nagy számot hallottam, ami azért lepett meg, mert a teljes magyar reklámpiac, a r eklámtorta nem éri el a 200 milliárdot évente, de lehet, hogy rosszul értettem, amit mondott. Mindenesetre szeretném, ha legalább annyi lehetőség lenne a Magyar Országgyűlésben, hogy a saját mondataimat én magam is értelmezzem. És amikor a bizottsági ülése n elmondtam, hogy mi az, hogy kis összeg meg nagy összeg, akkor nem arról beszéltem, hogy azért kell kivetni ezt az adót, mert a belőle várhatóan befolyó 8 milliárd forint a költségvetés számára nagy összeg. Nem! Azt mondtam, hogy azok, akik azt állítják, hogy azért nem szabad bevezetni ezt az adót, mert ez a költségvetés számára kis összeg, meg azok, akik azt állítják, hogy ebbe a konfliktusba nem érdemes belemenni, mert ez a 810 milliárd forint a költségvetés számára elenyésző összeg, azok lenézik a magy ar adófizetőket, mert nem igaz, a magyar költségvetés számára 8 milliárd forint sok pénz! (Dr. Józsa István: Extrában?) Képviselő úr, könyörgök, tényleg! (Derültség és moraj.) Örülök, hogy ott támaszkodik és közbekiabál. (Az elnök csenget. - Németh Szilárd István: 10 százalékát nyúlta le Paksnak. - Derültség. - Az elnök ismét csenget. - Közbeszólások.) Ha lehet, akkor kormánypárti képviselőtársaimat is nyugalomra intem, hogy egy kicsit hadd fejezzem be a gondolatmenetemet. Pusztán csak azt állítottam, hogy minden egyes bevétel a magyar adófizetők számára, ami a költségvetésbe befolyik, fontos bevétel, és e tekintetben nincs különbség 2 milliárd forint és 20 milliárd forint között. Olyan példákat említettem ott a vitában, amelyek egyébként az érvrendszeremet kellőképpen alátámasztották: lásd Nemzeti Kulturális Alap, lásd kistelepülések költségvetési helyzete, és azt mondtam, hogy igenis, 8 milliárd forint sok pénz! De ebből az állításomból nem következik az, hogy egyébként az adóelengedés - akár a gazdaságélén kítésben, akár a kulturális területen - ne lenne legitim eszköz, hogy egyébként ne lehetne azt elérni bizonyos dolgoknál… Hogy csak egy példát mondjak, az önök korábbi „nagyszerű” - a nagyszerűt a jegyzőkönyvben tessék idézőjelben írni! - miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc egyetlenegy értékes és fontos adójogszabálymódosítást hajtott végre, amikor is a szakma kérésére 5 százalékra mérsékelték az időszaki periodikák - nevezetesen, ha így nem értenék, az újságokra utalok , tehát a nyomtatott sajtótermékek áf áját. És ez egy nagyon helyes törekvés volt. Itt nyilvánvalóan a költségvetés bevételkiesést könyvelhetett el, ugyanakkor a másik oldalon ennek fontos társadalompolitikai, kulturális hatása is lehetett, és szerintem volt is. Vannak olyan esetek, amikor a g azdaságélénkítés érdekében érdemes adót csökkenti vagy érdemes adót elengedni. De ha megnézzük azt, hogy a magyar színházi szektorba hány milliárd forint folyik be társasági adó elengedése révén, azt láthatjuk, hogy ott is, valójában azzal, hogy az állam e lenged adófizetési kötelezettséget, nagyon fontos kulturális missziót támogat és segít. Tehát az, hogy egyébként az egyik oldalon elengedünk adót vagy csökkentünk adót vagy az adókulcsokat mérsékeljük, abból nem következik az, hogy 8 milliárd forint ne len ne a költségvetés számára nagy és fontos összeg. Szelényi képviselő asszonynak válaszolnék pár dologban, ha itt lenne, és a független képviselőknek nem lenne annyi dolguk, hogy a vita végét sem várják meg, csak odapörkölnek a kormányoldalnak, elmondják, ho gy ez miért szánalmas előterjesztés, utána felállnak, és úriasan elmennek. Így aztán tényleg lehet vitatkozni meg számon kérni rajtunk a vitát, hogy mi nem vitatkozunk, nem reagálunk. Mindenesetre, a képviselő asszony azt mondta, hogy ennek a törvényjavasl atnak az a célja - idézem, fölírtam , hogy meggátolja azt, hogy a polgárok megismerjék azt a valóságot, amiben élnek, és utána még hozzátette azt is, kiemelve az RTL Klubot - ő emelte ki, nem én , hogy öncenzúrára kényszerítsük a médiumokat, különösen is az RTL Klubot. (12.20)
