Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - Egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
387 A javaslat a magyar állami ösztöndíjhoz kötött feltételek kapcsán a hallgatók számára kedvező pont osítást is tartalmaz: hogyha a hallgató új felvételével vált szakot az előző képzés leadásától számított egy éven belül, akkor az egyébként a törvényben előírt kötelezettségek nem lépnek életbe, hanem az új képzéshez kapcsolódnak. Az elmúlt évben több eset ben is számon kérték az oktatási kormányzaton, hogy túlságosan nagy a befolyása a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság munkájára, ugyanakkor az akkreditációs folyamatokra a hallgatóknak és a gazdasági szereplőknek nem kellő mértékű a befolyása. A j elenlegi törvénymódosításban arra teszünk javaslatot, hogy a MABdelegáltak száma két fővel bővüljön. A jövőben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is delegálhat egyegy tagot a testületbe. Ezáltal a fel sőoktatás megrendelői oldala nyer megerősítést a MABon belül, hiszen a HÖOK a hallgatókat képviseli, míg a kamara a felsőoktatásból kikerülő fiatalok leendő munkaadóinak a felsőoktatás minőségi képzésével kapcsolatos elvárásait tudja hitelesen megfogalmaz ni. Biztos vagyok abban, hogy mindkét delegálás a minőségi felsőoktatás minőségi átalakításának érdekeit szolgálja majd. A módosítás ezen túl még számos kisebb jelentőségű szakmai - ilyen például, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusok is jogosultak lesznek pótszabadságra , illetve kodifikációs, jogtechnikai pontosítást tartalmaz. A most benyújtott törvényjavaslatot tartalmilag egyeztettük a Magyar Rektori Konferenciával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával is előzetese n, így joggal mondhatjuk, hogy a legfontosabb felsőoktatási szervezetek egyetértését bírja a tervezet, ezért is kérjük, hogy a módosításokat a mielőbbi hatálybalépés érdekében még a nyári szünet előtt, lehetőség szerint e hét pénteken fogadja el az Országg yűlés. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Most a Törvényalkotási bizottság előadói következnek. E felszólalásokra összesen 15 perc áll rendelkezésre úgy, hogy a bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményt 7 percben biztosíta ni kell. Megadom a szót Kucsák Lászlónak, a Törvényalkotási bizottság előadójának. KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotá si bizottság a T/311. számon benyújtott, egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és 21 igen, 9 nem szavazati arányban, annak alapján összegző módosító javaslatot nyújtott be. A benyújtott módosítóval kapcsolatban is szeretném idézni az Alaptörvény X. cikkét. „Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, s zervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a kormány határozza meg, gazdálkodásukat a kormány felügyeli.” A Törvényalkotási bizottság ülésén is elhangzott kormánypárti oldalról, hogy a kormány ezen szándékát pedig a kormány az állam által kinevezett, és nem a szenátus által választott, delegált kancelláron keresztül kívánja megvalósítani, érvényesíteni. A benyújtott törvényjavaslattal bevezetett és a beadott módosítóval pontosítot t kancellári intézmény egyértelműen a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának rendjét hivatott felügyelni. Fent idézett alaptörvényi rendelkezésből is következően azon ellenzéki kritikák, melyek a kancellár típusú rendszerrel kapcsolatban alkotmányos agg ályoknak adnak hangot, kijelenthető, hogy teljességgel megalapozatlanok. A kormánypárti álláspont szerint ez a javaslat, ez a módosítás megteremti a megfelelő viszonyt a kutatás és oktatás szabadságának biztosítása érdekében fontos akadémiai autonómia - ez ugye a rektor hatásköre és szerepköre , valamint a közpénzekkel való
