Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FODOR GÁBOR (Független):
378 Mit g ondolunk mi, szemben azzal a javaslattal, ami előttünk van, ami - még egyszer hangsúlyoznám - korrekt, de szerintem nem jó, nem alkalmas, nem oldja meg a problémát, és ráadásul egy szerintem vitatható kúriai döntésre alapul? Tehát mit lehetne tenni e javas lat helyett? Hogyan lehetne magát a problémát megoldani? Én ezt négy pontban szeretném összefoglalni és röviden elmondani, ezzel is alátámasztva, hogy van megoldás egy ilyen nehéz helyzetre is. Először is mi azt gondoljuk, hogy magának a megoldásnak elsőso rban a lakáshitelekre kell kiterjedni, és ráadásul akkor a lakáshitelekre, ha a lakáshitel egy lakóingatlanra egy adós esetében vonatkozik, hiszen tudjuk azt, hogy voltak sokan, akik több hitelt is felvettek különböző lakásspekulációs célból is. Ez azért f ontos, mert azokon kell segítenünk, akik valóban jó szándékú, jóindulatú emberek, és jelentős bajba jutottak a gazdasági válság és a különböző politikai ingadozások eredményeként Magyarországon. Mi a javaslat lényege? Mi az a négy pont, amiben mi a segítsé get el tudjuk képzelni? Először is azt gondoljuk, hogy a Nemzeti Bankot kellene felkérnie a kormánynak arra, hogy adjon olyan hitelt, olyan kedvező lejáratú, hosszú lejáratú hitelt a bankok számára, a kereskedelmi bankok számára, amelyekből kiválthatók les znek a későbbiekben ezek a devizahitelek. Másfelől a kormánynak arra kellene törvényjavaslatot készítenie, hogy hogyan tudja az adósok számára lehetővé tenni azt, hogy átváltsák a devizahitelüket forintalapú hitelre, és ezt az átváltást megfelelő módon a p énzintézeteknél - amelyekről az előző pontban mondtam, a Nemzeti Bank által kapnak hosszú lejáratú hitelt a Nemzeti Banktól - meg tudják tenni, és a pénzintézeteknél át tudják váltani ezeket a hiteleiket az adósok. Nos, a harmadik pontban azt gondoljuk, a kormánynak a Nemzeti Bankot arra is fel kell kérnie, hogy a devizatartalékai terhére közvetlenül biztosítson devizaforrást a pénzintézetek számára azért, hogy tudják törleszteni ezeket a devizaalapú hiteleket, át tu dják váltani a megfelelő módon, tehát a bankok és az adósok kapcsolatában, és így a felszabadított devizatartalékból felszabadított devizát, ennek a felét piaci kamatozással a Nemzeti Banknál kellene az intézeteknek elhelyezni. (Az elnöki széket Sneider Ta más, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Végül, azt tartanánk fontosnak, ha a kormány javaslatot készítene, amely a különadóval kapcsolatban azt fogalmazná meg, hogy itt amely különadó sújtja jelen pillanatban a magyar bankszektort, lehetővé tenné, hogy a lakásvásárlás céljából nyújtott mind a forinthiteleknél, mind a devizahiteleknél és a jelzáloghitelesek irányába lehetőség legyen elengedni egy részét ezeknek a hiteleknek. Méghozzá azt a részét - mint tudjuk, a gazdasági válság hatására az ingatlanpiac on is jelentős változás következett be, az ingatlanok jelentős része elveszítette az értékét , amely értékkel csökkentek az ingatlanok, és amely részt nem tudná egyébként az adós visszafizetni, csak feleslegesen törleszti lényegében a semmiért a hitelének ezt a részét, ezt a részt kellene elengedni a különadóból és a bankadóból. Nos, ezen a négy lábon, négy pilléren alapuló javaslattal megoldható lenne valóban az a probléma, amire négy éve nem látunk igazából megoldást, hanem csak állandóan a megoldás halo gatását és halasztását. Egyébként pedig az a javaslat, ami előttünk van, megint nem lesz alkalmas arra, hogy átfogó megoldást adjon. Itt csak egy tüneti kezelést látunk. Ráadásul még nem is tudjuk, hogy ez a mostani javaslat hová vezet, hiszen itt a Házban már volt, aki szóvá tette, hogy hangoznak el fideszes politikusok részéről egyéb javaslatok a sajtóban. Ezeket nem láttuk megjelenni módosító indítványok formájában, de ha megjelenik az, hogy nem normál, piaci módon történik az átváltása ezeknek a hitelek nek, hanem esetleg évekkel ezelőtti árfolyamon, akkor megint olyan mértékű jogbizonytalanság és olyan mértékű gazdasági káosz alakulhat ki Magyarországon, hogy annak rendkívül messze vezető. negatív jogi és gazdasági következményei lesznek. Úgyhogy én azt szeretném kérni a kormány képviselőitől, hogy mindenféle szirénhangoknak ellenállva, és senkiből sem csinálva értelmetlenül ellenséget ebben az országban, legyen az