Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
375 Az árfolyamgát esetében meg az volt a történet, hogy három és fél éven keresztül, amíg meg nem neszelték, hogy ez a történet nagyon fontos lehet a 2014es választási kampány szempontjából, szintén a legrászorultabbak, tehát a 90 napná l tartósabb elmaradásban lévők esetében nem tették lehetővé az árfolyamgát igénybevételét, arról nem beszélve, hogy pontosan tudjuk, hogy az árfolyamgát mint konstrukció megint csak nem megoldás alapvetően a problémára. Az eszközkezelő pedig egy nevetséges gumicsont volt. Hiszen milyen eszközkezelő az, ami eszköztelen? Önök egy eszköztelen eszközkezelőt hívtak életre. Ezzel szemben az LMP már 2011 augusztusában, amikor - valóban, ahogy Burány képviselőtársunk erre utalt - egekbe szökött a forintárfolyam; az ért is fontos megemlíteni ezt a dátumot, mert 2010. május 29e, tehát a kormány hivatalba lépése és 2011 augusztusa, tehát amikor a forintárfolyam elszaladt, bő egy év alatt a kormány a kilakoltatási moratórium folyamatos meghosszabbításán kívül… Folyamato s?! Dehogy folyamatos! Bizonyos időszakokban meghosszabbították, a köztes időszakban pedig a behajtó legények verték ki az utcára az idős embereket és a családokat. Tehát e két dátum között önök nem csináltak semmit. Nem csináltak semmit! Ment a hencegés a kétharmaddal, alkalmatlanok voltak arra, hogy a devizaalapú hitelügyletekkel kapcsolatos válságra érdemben reagáljanak. 2010 májusa és 2011 augusztusa között nem történt semmi. A 2011es árfolyamkrízisnél mi letettük az asztalra egy nemzeti ingatlanalapna k a koncepcióját. Ez lehetőséget adott volna arra, hogy ebben az alapban ne csak segítséget nyújtsunk azoknak, akik 90 napnál tartósabb adóssággal bírnak, megmentsük őket a kilakoltatás rémétől, de ez a nemzeti ingatlanalap lehetőség lett volna arra is, ho gy egy közösségi bérlakásállomány alapját megvessük, pontosan azért, amit az imént Z. Kárpát képviselőtársunk elmondott, hiszen van egy 25 éves adóssága ennek a politikai elitnek, hogy nincsen egy masszív közösségi bérlakásállomány, és ez többek között a s trukturális munkanélküliségnek is az egyik okozója. Amíg nincsen egy masszív közösségi bérlakásállomány ebben az országban úgy, ahogy más uniós országokban, a legalapvetőbb foglalkoztatási problémákra sem fogunk tudni megoldást találni. Javasoltuk továbbá azt is tavaly, illetve idén több törvényjavaslatban - és erre továbbra sem nyújt megoldást a kétharmados többség, illetve a kormányzat , hogy ha egyszer elismerjük azt, hogy ez a konstrukció egy hibás, mérgező termék, akkor mondjuk ki azt is, hogy nem leh et végrehajtást vezetni közjegyzői okirat alapján, bírói út megkerülésével senkinek semmilyen vagyontárgyára nem lehet végrehajtást vezetni. Önök elutasították ezt a javaslatot, hiszen ennyiben önök továbbra is a bankokat pártolják, de itt fekete és fehér van. Ha igaz az, ami ennek a törvényjavaslatnak is az indokolása, hogy ez egy eredendően spekulációra, megtévesztésre, pénzügyi buborékra építő konstrukció volt, akkor nincs helye mellébeszélésnek, ki kell mondani azt is, hogy közjegyzői okirat alapján nem lehet végrehajtást vezetni senkinek a vagyontárgyára. Kettő: ha már egy ilyen disznó konstrukciót alkalmaztak a bankok, akkor nézzenek az emberek szemébe, és meg kell tiltani - erre is három alkalommal nyújtottunk be törvényjavaslatot - ilyen ügyletek ese tében a faktorálást: ne lehessen a követeléseket félbűnöző behajtócégekre átruházni! És nem utolsósorban arra is javaslatot tettünk, hogy levonva az elmúlt 13 év tanulságait, a polgári törvénykönyv feketénfehéren a jövőre nézve tiltsa meg ilyen típusú ban ki ügyletek, banki fogyasztói szerződések alkalmazását. A Ptk. mondja ki azt, hogy semmis a jövőben minden ilyen típusú konstrukció. Ez sem történt meg, erre sem kínál önmagában ez a törvényjavaslat megoldást. A törvényjavaslattal kapcsolatban két hiányoss ágot viszont módosító javaslatban is megfogalmazunk. Az egyik arra vonatkozik, hogy a javaslat 3. § (4) bekezdése nem teljesen egyértelmű abban, hogy az előírt számítási módszert csak a törlesztőrészlet értékének számításakor vagy pedig a kölcsön tőkéjének számítására is alkalmazni kell. A cél egyértelműen az utóbbi, ezért javasoljuk ezt kifejezetten rögzíteni.
