Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
373 szavazni akkor is, csak történjen végre valami, mert önök négy éve húzzák a rétestésztát, és még mindig nem képesek me goldani ezt a problémakört. És sajnálatos módon most a Bankszövetséggel készülnek tárgyalni, aztán nyaralni készülnek, őszre pedig biankó csekket kívánnak aláíratni velünk. Ez az, ami elfogadhatatlan, nem pedig az, ami a papíron van, hiszen annak, még egys zer mondom, részleteit tudjuk támogatni, de csak akkor, hogyha a mögötte húzódó alapelvek és filozófia a valódi megoldás felé mutatnak, és nem egy választási kampány részét képezik. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűl és! Ez a törvényjavaslat helyes, ezért támogatjuk, viszont mindenképpen megkésett, nem teljes - erre a javaslatainkat el is fogom mondani , és most látszik igazán annak a kára, hogy a költségvetési vita során nem támogatták az LMPnek azt a módosító javas latát, amelyik kifejezetten a devizaalapú hitelszerződésekből eredő perekre, illetve a devizahitelkrízisre tekintettel a bíróságok kapacitását szerette volna hathatósan megnövelni. Önök ezt tavaly novemberben lesöpörték az asztalról, most viszont az előttü nk fekvő törvénymódosítás miatt fönnáll a veszély, hogy olyan mennyiségű pertömeg árasztja el az igazságszolgáltatást, hogy gyakorlatilag ezek a bírósági csatornák be fognak dugulni. Tehát szeretném arra felhívni elsősorban a kormány figyelmét, hogy ahhoz, hogy ezt a törvényt érdemben végre lehessen hajtani, és a bizonytalanság most már rövid időn belül megszűnjön a hitelkárosultak és nem utolsósorban a nemzetgazdaság feje felett, a bíróságoknak plusz költségvetési forrásra lenne szükségük. Nem lehet úgy cs inálni a költségvetés tervezésénél, mintha nem lenne egy olyan speciális krízisterület, amelyik az egyébkénti pertömeghez képest is rendkívüli terhet ró a magyar igazságszolgáltatásra. Ezt a feladatot, ami következhet ebből a törvénycsomagból meg adott ese tben majd a szeptemberiből is, amit beharangoztak, akkor lehet végrehajtani, hogyha a bíróságok kapacitásait a törvényhozás megnöveli. Nem ér semmit önmagában ez a törvénycsomag vagy az azt követő, hogyha továbbra is benn marad a rendszerben a bizonytalans ág. Mert azt gondolom, azt fontos elmondani elsőként, hogyha a törvényjavaslatot értékeljük, hogy miért volt egyáltalán szükség erre, és miért tartja az LMP megkésettnek ezt a javaslatot. Maga ez a devizaalapú hitelkonstrukció álláspontunk szerint egy hibá s termék, sőt egy mérgező termék. Ezért is gondoljuk azt, hogy miközben az elmúlt négy évben is következetesen képviseltük a szerződések szentségének elvét, illetve azt, hogy a lezárt jogviszonyokba az állam lehetőleg ne avatkozzon be egy olyan szerződéses terméknél, amelyik magában hordozza a fogyasztó megtévesztését, hiszen eleve egy fiktív pénzügyi buborékként keltették életre, én azt gondolom, cinizmus, képmutatás lenne ugyanazokkal az elvekkel operálni, mint a hétköznapi kereskedelmi kapcsolatokban meg született, eredendően tisztességes szerződéseknél. Azt is fontos elmondani, hogy akkor, amikor mérgező terméknek nevezzük ezeket a hitelügyleteket, ezeket a pénzügyi konstrukciókat, akkor nemcsak a hitelkárosult családokra, nemcsak a hitelkárosult kis- és középvállalkozásokra gondolunk, hanem arra is, hogy azáltal, hogy a bankrendszer elárasztotta ezzel a mérgező termékkel a magyar nemzetgazdaságot, egy komoly gátat is beépített, fejlődési gátat is beépített a magyar nemzetgazdaságba. A devizahitelkrízis ma és hosszú évekre visszatekintve nagymértékben okozója annak, hogy a magyar gazdaság nem tud rendesen fejlődni, nagymértékben okozója annak, hogy a kormány 2010es célkitűzései rövid időn belül zátonyra futottak. És érdemes arra is tenni egy kitérőt, hogy maga a konstrukció azért is mérgező termék, mert megerősítette az ország gazdaságának kitettségét, hiszen most már nemcsak az államháztartásnak,