Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
363 megillető egyoldalú szerződésmódosítási jogot a jogalkotó a fogyasztók érdekében először csak a 2012es kormányváltás után korlátozta. Igazságügyi miniszterkén t, társadalmi felelősségemből következően, már a kinevezésemet követő héten kezdeményeztem, hogy alakuljon szakértői munkacsoport a devizahitelesek problémáinak áttekintésére és a megoldási javaslatok kidolgozására. Ebben a munkacsoportban részt vettek a N emzetgazdasági Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank mint pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó intézmény vezetői és munkatársai is. A kidolgozott javaslatról széles körű szakmai konzultáció folyt. Én magam személyesen is találkoztam az Országos Bírósági Hivatal elnökével. Az OBH munkatársai emellett a törvényszöveg kidolgozásában is részt vettek. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről a Bankszövetséggel is megtörtént az egyeztetés. A törvényalkotás szükségessége kapcsán arra is utalni kell, hogy az elmúlt években számos per indult, amelyben az adósok a bankokkal kötött kölcsönszerződéseik érvénytelenségének megállapítását kérték. Jelenleg a folyamatban lévő perek száma eléri az ötezret, ami amellett, hogy költség- és időráfordítást jelent az adós oknak, súlyosan leterheli a bíróságokat is. Ezt tükrözi az is, hogy az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében a Kúria 2013 decemberében, illetve 2014 júniusában két ezzel foglalkozó jogegységi határozatot is elfogadott. A Kúria mindkét döntésében kimo ndja azt is, hogy a probléma társadalmi méretei jogalkotást tesznek szükségessé. A Kúria 2/2014. jogegységi határozata után került tehát a kormány abba a helyzetbe, hogy olyan törvényjavaslatot terjesszen az Országgyűlés elé, amelynek célja a devizaadósok problémáinak megoldása. A kormány gyorsan és reményeink szerint hatékonyan reagált a Kúria jogegységi határozata nyomán kialakult helyzetben, hiszen a jogegységi határozat elfogadását követő két héten belül kidolgozta a törvényjavaslatát. Ennek eredményeké ppen olyan javaslat született, amelynek célja a közösségi érdekek szolgálata, a szociális szempontok érvényre juttatása és az adósok védelme. Mindez összhangban van az Alaptörvény M) szakaszával, amely szerint Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasá gi verseny feltételeit, továbbá fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. Mindezek alapján a devizahitelesek problémáinak megoldását szolgáló jogalkotás indokai és alkotmányos feltételei fennállnak. A Kúria iránymutató döntést hozott a fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek tisztességtelenségéről. Ez egészen pontosan a fogyasztói hitelszerződéseket, kölcsönszerződéseket, majd pénzügyi lízingszerződéseket érinti. A Kúria döntése ezekhez a szerződé sekhez kapcsolódóan adott a tisztességtelenség fogalmára vonatkozó jogértelmezést. A Kúria jogértelmezése azonban kizárólag a bíróságok számára kötelező. Annak érdekében, hogy ezek az elvek közvetlenül is érvényre jussanak, a törvényjavaslat jogszabályi sz intre emeli a Kúria határozatában foglaltakat. A javaslat ezt a jogértelmezést teszi általános érvényűvé, mindenki számára kötelezővé. A törvényjavaslat fő célja, hogy a Kúria jogértelmezését kodifikálja, és ezzel elkerülhetővé tegye a fogyasztók széles tö megei számára az időigényes és költséges perindítást. A javaslatnak emellett az is célja, hogy lehetőséget biztosítson a pénzügyi intézmények számára az önkéntes jogkövetésre. A javaslat ezzel összhangban elsődlegesen a pénzügyi intézmények feladatává tesz i, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből és más szerződéses blankettákból kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket. (17.50) Csak arra az esetre tartja fenn az állami kényszer alkalmazását, amikor a pénzügyi intézmények nem tesznek eleget önként kötelezettségeiknek. A javaslat célja olyan eljárási rend kiépítése, amely lehetővé teszi az érintett adósok számára a velük kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen kikötések kiiktatását és az ehhez kapcsolódó elszámolások minél gyo rsabb lebonyolítását.
