Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
364 A javaslat figyelemmel volt az európai uniós jog előírásaira, illetve az Európai Bíróságnak a tisztességtelen szerződéses feltételekre vonatkozó döntéseire is. A javaslat ezzel összefüggésben a fennálló szerződések tartalmát csak oly módon és mértékben módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné, ez ugyanis a teljes szerződés semmisségét eredményezné, ami ellentétes lenne az adósok érdekeivel. A javaslat ezért a részleges érvénytelenség körében határoz meg olyan kógens rendelkezéseket, amelyek a tisztességtelen kikötések helyett a szerződés részévé válnak. A javaslat figyelembe vette az Alkotmánybíróság 8/2014es határozatában megfogalmazott követelményeket is. Az érintett szerződések olyan több évig fennálló, tartós jogviszonyok, amelyek vonatkozásában helye lehet a jogszabállyal történő szerződésmódosításnak. Ezek a szerződések emellett a társadalom széles rétegeit érintik. Az is egyértelmű, hogy ezeknél a szerződéseknél a szerződéskötéskor fennálló körülmények utóbb bekövetkezett megváltozása az adósok tömegeinek lényeges, jogos érdekét sértette. Ezek a körülményváltások nem voltak előre láthatóak, és jelentős mértékben túlmentek a normális váltások kockázatán. A beavatko zás alkotmányosságát végül az is alátámasztja, hogy annak tartalma megegyezik a hatályos jog Kúria általi értelmezésével. A részletszabályokkal kapcsolatban elsőként arra térnék ki, hogy a javaslat megállapítja a fogyasztókkal kötött devizaalapú kölcsönsze rződésekben alkalmazott árfolyamrés tisztességtelenségét. A különböző eladási és vételi árfolyamok alkalmazására vonatkozó semmis kikötések helyébe a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama lép. Ehhez kapcsolódóan a javaslat átszámítási kötelezettség et ír elő. Ezt az átszámítást a pénzügyi intézményeknek a hatálybalépéstől számított 90 napon belül kell elvégezniük. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések tisztességtelenségére vonatkozóan a javaslat megdönthető vélelmet állít fel, ez a devizaalapú és a forintalapú fogyasztói kölcsönökre is egyaránt irányadó. A bankoknak tehát lehetőségük van egy erre irányuló peres eljárásban az általuk alkalmazott szerződéses kikötések tisztességességét bizonyítani. Összhangban azonban a javaslat azon céljával, hogy gyors és hatékony védelmet nyújtson az adósok számára, ezek a perek szoros határidőhöz kötött, kivételes eljárási rendben fognak lefolyni. A javaslat a folyamatban lévő eljárásokról is rendelkezik. Egyrészt kimondja a folyamatban lévő perek , másrészt pedig a folyamatban lévő végrehajtási eljárások felfüggesztését. Az eljárást akkor is fel kell függeszteni, ha a zálogtárgy értékesítésére bírósági végrehajtáson kívül kerülne sor. A cél az, hogy ne alakulhassanak ki olyan méltánytalan és vissza fordíthatatlan élethelyzetek, amelyek bekövetkezése esetén az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges. A javaslat emellett az érintett szerződéses kikötések vizsgálatára és adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget ír elő a pénzügyi intézmé nyek számára. Az adatszolgáltatási kötelezettség a felügyelet szerepét is betöltő Magyar Nemzeti Bank irányában áll fenn. A Magyar Nemzeti Bank másik fontos feladata, hogy a javaslat által az árfolyamréshez kapcsolódóan előírt átszámítás jogszerűségét elle nőrizze. Ennek elősegítése érdekében a pénzügyi intézmények kötelezettsége, hogy az általuk alkalmazott átszámítási módszertant a hatálybalépést követő 60 napon belül küldjék meg a Nemzeti Banknak. A javaslat több rendelkezést is tartalmaz annak elkerülése érdekében, hogy a hitelezői oldalon a szerződéses pozícióban bekövetkező jogutódlás ne okozzon hátrányt az adósok számára, és kimondja, hogy az alanyváltozásban érintett pénzügyi intézmények kötelesek egymással együttműködni. Ennek keretében a korábbi jog osult pénzügyi intézmény köteles a javaslatban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat a jogutód pénzügyi intézmények rendelkezésére bocsátani. A benyújtott törvényjavaslat elsősorban a Kúria döntéséből egyértelműen következő anyagi jogi, továbbá a nélkülözhetetlen eljárási szabályokat tartalmazza. Az elszámolási szabályok végleges rögzítésére ősszel kerül sor. Az ezt tartalmazó második törvény feladata lesz, hogy végérvényesen rendezze ezt a társadalom széles körét érintő problémát.
