Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Bejelentés az Országgyűlés jegyzőjének lemondásáról /Pogácsás Tibor (Fidesz)/ - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
15 bezsebelő cégeknek, pénzügyi vállalkozásoknak az adóit csökkenti, és jelentősen növeli a költségvetés terheit. (sic!) De teljesen más támogatási rendszert alakítottak ki önök az európai uniós források tekintetében is, hiszen önök teremtették meg azt a felt ételt, hogy a 20072013as időszakban az európai uniós forrásoknak mindössze 16 százaléka került vállalkozásokhoz munkahelyteremtésre és fejlesztésre. Ugyanakkor a Fideszkormány kimondta, hogy 20142020 között az európai uniós források 60 százaléka kell hogy szolgálja a magyar kis- és középvállalkozások támogatási rendszerét, a munkahelyteremtést, a munkahelyek megerősítését, a fejlesztést, az előrelépést. Én úgy gondolom, ön elfelejti elmondani, hogy Magyarországon a kormány elmúlt négyéves tevékenysége alatt a GDPn belüli adóterhelés aránya 2 százalékkal csökkent, 41 százalékról 39 százalékra; és azt is, hogy a magyar kormány azt a magyar kisvállalkozói réteget támogatja, amely a magyar munkaerőnek mintegy a kétharmadát foglalkoztatja. Én úgy gondolom, hogy a kormány jó úton jár, és ezt az emberek, a választópolgárok az ez évi választásokon is a szavazatukkal megerősítették. Úgy gondoljuk, hogy a magyar gazdaság akkor fog erősödni, ha az adópolitika az elmúlt években bizonyítottan, illetve az európai uni ós támogatások is az elmondottak szerint fognak átalakulni, mert az a magyar gazdaság, a magyar emberek javát fogja szolgálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : A Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében Hoffmann Rózsa képviselő a sszony kért szót: „Új perspektívák a pedagógusok előtt” címmel. Parancsoljon, képviselő asszony! (10.20) DR. HOFFMANN RÓZSA ( KDNP ): Tisztelt Országgyűlés! Jó huszonöt évvel ezelőtt, amikor már a szabadság szellője érintgette Magyarországot, sorra alakultak meg a legkülönfélébb civil szervezetek, így a pedagógusoké is. Összesen mintegy 160. Kezdetben gyorsan és igen aktívan mind a tanító- és tanártársadalom szószólóivá váltak, ideiglenesen árnyékba borítva azt a néhány szervezetet, amelynek működését a pártá llam korábban megengedte vagy eltűrte. Az idő előrehaladtával azonban jó néhány közülük elhalkult vagy megszűnt aktívan dolgozni a köz ügyeiért, a megmaradt néhány pedig a maga kevés tagjával a közoktatásnak csak elszigetelt szeleteivel foglalkozott vagy h arsányan átpolitizálódott. Ez utóbbiban élenjárt egyikmásik szakszervezet, amely, bár csak a tanártársadalom erős kisebbségét képviselte és képviseli ma is, rendre „a” pedagógusok nevében hallatta a hangját, mind hangosabban, anélkül, hogy a többség vélem ényét becsatornázta volna állásfoglalásaiba. Akárcsak néhány úgynevezett szakmai szervezet. Ez az aránytalanság óriásivá nőtt a 2010ben kezdődött kormányzati ciklus alatt. Eközben az oktatási, ma már köznevelési kormányzat következetesen arra törekedett, hogy intézkedéseihez az egész pedagógustársadalom, azaz a teljes szakma véleményét számba vegye. Ezért vált szükségessé egy olyan szerveződés létrehozása, amely a nagy többséget magában foglalja, hogy az méltó partnere legyen (Folyamatos zaj. - Az elnök cs enget.) a mindenkori köznevelési irányítóknak a döntéshozatalban. Ez a felismerés szülte meg tavaly nyáron törvény által a Nemzeti Pedagógus Kart. Nem árt e helyen felidéznem, hogy ugyanakkor, még Pedagógus Kamara elnevezéssel, a kar megszervezését a Keres zténydemokrata Néppárt Iskola, erkölcs, tudás című, 2009ben elfogadott oktatási programjában már meghirdettük. A Nemzeti Pedagógus Kar életre hívása tehát korántsem hirtelen támadt politikai ötlet eredménye, hanem négyéves előkészítő munka gyümölcse, amel yet múlt szombaton, június 14én siker koronázott. Ugyanis további széles körű előkészítő és szervezőmunka eredményeként ekkor ült össze az első, elektronikus úton történt titkos szavazás eredményeként megválasztott küldöttgyűlés.
