Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
107 említettem, számos példa van arra, hogy miért is kell ezt a szabályt meghozni, számos ország jutott olyan helyzetbe, hogy állami forrásokat használtak fel a bajba jutott bankok és pénzügyi intézmények megsegítésére, ez egyébként Magyarországon is bekövetkezett a pénzügyi rendszer stab ilitásának megőrzése érdekében. Ez sok esetben egyébként majdhogynem egyegy ország csődjéhez vezetett. Itt elég talán csak Írország 2010es példáját idehozni a parlament elé, ahol összesen 85 milliárd eurós hitelcsomag felvételére kényszerült az ír állam azért, hogy megmeneküljön az államcsődtől. Az Európai Unió és az IMF által folyósított mentőcsomag feltételévé ezáltal azért vált szükségessé, mert Írország bankrendszere lényegében az összeomlás szélén állt. Az állami bankmentés miatt az ír államadósság e gyébként, csak elrettentő példaként, a válság előtti 25 százalékos szintről a bruttó hazai termék 123 százalékára növekedett. Tehát ha valakinek kétsége lenne afelől, ahogy miért kell egy ilyen szanálási jogszabályt létrehozni, akkor a jövőbeni veszélyek t ekintetében mindenképpen az ír példa, ahol majdnem ötszörösére nőtt az államadósság egy bankcsődhullám miatt, intő példa, és kellő alapot ad ahhoz, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassa. (16.50) A szanálás a fizetésképtelen pénzügyi intézmények hatósági k ényszerrel történő szerkezetátalakítása, célja a pénzügyi stabilitás megőrzése. A szanálási szabályok elkerülhetővé teszik azt is, hogy a bajba került intézmény felszámolása a pénzügyi közvetítőrendszerben elhúzódó, továbbgyűrűző válságot, illetve további negatív hatást okozzon. A törvényjavaslat szanálási hatóságként a Nemzeti Bankot jelöli ki, ehhez a banknak megfelelő eszközrendszert biztosít, és a javaslat másik fontos eleme, hogy indokolt esetben egyes nem költségvetési eszközökkel biztosítja a nehézsé gekkel küzdő pénzügyi intézmény további életképességét, működését. A szanálási eljárás során a Nemzeti Bank különböző törvényben rögzített eszközökkel élhet. Ilyen többek között a vagyonértékesítés. Ennek esetében a Nemzeti Bank jogosult egy piaci átvevő r észére átruházni az intézmény által kibocsátott részvényeket, eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket. Az áthidaló intézmény lehetőséget biztosít arra, hogy a részvények átvevője egy olyan jogalany legyen, amely részben vagy egészben az állam tulajdonában van, vagy az állam által ellenőrzött befolyás alatt áll. Az eszközelkülönítés intézményének az a lényege, hogy a szanálás feladatkörében eljáró Nemzeti Bank egy vagy több szanálási vagyonkezelő szervezetre ruházza át a szanálás alatt álló inté zmény vagy áthidaló intézmény eszközeit, forrásait. A szanálási vagyonkezelő szervezetnek azzal a céllal kell kezelnie a rá átruházott eszközt, hogy azon értékek esetleges értékesítése révén vagy a végelszámolásfelszámolás során maximalizálja azokat a ter heket, azokat a veszteségeket, amelyeket az állampolgárok vagy az állam elszenvedhetnek. A hitelezői feltőkésítés intézménye esetén a Nemzeti Bank határozata alapján egy sorrendiség mentén halad a kötelezettségek eljárás alá való bevonása. Első körben az a lárendelt kölcsöntőke kerül bevonásra, ezt követően az anyavállalat követelései kerülnek bevonásra, majd a nagybefektetők és a védett nagybetétesek, azaz a BEVA és az OVA által eleve nem védett megtakarítások következnek, végül az OVA és a BEVA által védet t betétek kártalanítási összeghatára feletti megtakarítások kerülnek bevonásra. Ezek a megtakarítási elemek lejártával rendelkeznek, és a hitelviszonyt testesítik meg. A hitelezői feltőkésítést követően részvénnyé alakulnak át, így lejáratuk sem lesz a kés őbbiekben. Különös esetekben a kormány is élhet a törvény adta lehetőséggel, szanálási eszközzel, mégpedig egy kényszerített tőkeemeléssel vagy államosítással. Fontos azonban elmondani, hogy egy tulajdonos sem kerülhet ilyen eljárás esetében rosszabb helyz etbe, mint amilyenbe egy felszámolást követően került volna. Szintén fontos szempont a betétesek védelme érdekében, hogy a 100 ezer euró alatti betéteket a keretrendszer minden körülmények között továbbra is védi, így a kisbetéteseket sem érheti veszteség. Talán ez a másik legfontosabb tétele a törvényjavaslatnak.
