Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
105 hoznánk létre, és részben vagy egészben a szanálási alap vagy az állam tulajd onában, vagy annak ellenőrző befolyása alatt állna. Az eszközelkülönítés, vagyonértékesítés, áthidaló intézmény után a negyedik szanálási eszközként a törvényjavaslat az úgynevezett hitelezői feltőkésítés eszközét nevesíti. Ez azt az elvet érvényesíti, hog y a csőd közeli helyzetben lévő intézmény tőkehelyzetét, hosszú távú életképességét az adófizetők helyett az adott intézmény tulajdonosainak, hitelezőinek teherviselésével rendezzék. Ezen szanálási eszköz nem alkalmazható az olyan követelésekre, amelyek bi ztosítékkal vannak ellátva vagy más módon garantáltak, tehát így különösen nem érintheti például a Betétbiztosítási Alap által biztosított betéteket, azok minden körülmények között védve maradnak. A törvényjavaslat a szanálási eszközöktől elkülönítetten ön álló szanálási intézkedésként rendelkezik a nehéz helyzetbe került intézmény tőkeelemeinek leírásáról, átalakításáról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alárendelt tőkével rendelkezők követelése leírásra kerül vagy csökkentett összegben részvénytulajd onra változik, illetve a részvényesek tulajdoni hányada annak következtében csökken, hogy új tagsági részesedések kerülnek kibocsátásra, tehát hígítás történik a részvényesek körében. (16.40) Ezen intézkedések akár önállóan, szanálási eszköz alkalmazása né lkül is alkalmazhatók, illetve bizonyos esetekben nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is lenne. Tehát hogy az alárendelt kölcsöntőke tulajdonosai, valamint a tőketulajdonosok veszteségleírása megelőzze a többi szanálási eszköz alkalmazását. Tisztelt Ház ! Említettem már, hogy a Nemzeti Bankot még tavaly kijelöltük szanálási hatóságnak, felruházzuk most egy olyan eszközrendszerrel, amelynek segítségével a közjó érdekében megfelelő terápiát, gyógymódot tud alkalmazni az ilyen módon érintett hitelintézetek é s pénzügyi vállalkozások esetében, közpénzek helyett elsődlegesen a szanálási alap terhére, ezt nem győzöm hangsúlyozni. A keretszabályozás mostani megalkotásának és bevezetésének az a célja, hogy a szanálási hatóság, tehát a Nemzeti Bank kellő időben, kel lő alapossággal felkészülhessen a törvény által ráruházott feladatainak ellátására, többek között a szanálási tervek kidolgozására, a szanálási alap feltöltésének beindítására. Mondtam már azt is, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, a közpénzek felhaszn álásának megfelelő szabályozása mellett a másik alapvető és ezzel teljesen egyenrangú kérdés a kisbetétesek védelme. A szanálási keretrendszer törvényi megalkotása során kiemelt fontosságú szempont, hogy a kisbetéteket, tehát a 100 ezer euró alatti betétek et vagy másként mondva az OBA által biztosított betéteket, valamint a BEVA által, a Befektetővédelmi Alap által 20 ezer euróig biztosított befektetéseket a keretrendszer minden körülmények között továbbra is védelem alatt tartsa. Itt veszteségek az ügyfele k részére nem tudnak keletkezni. Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő törvényjavaslat elsődleges célja tehát a hitelintézetek és befektetései vállalkozások, azaz a pénzügyi intézmények, a pénzügyi közvetítőrendszer legfőbb szereplői tekintetében a működ ési stabilitásukat fokozó szabályozás kialakítása, az uniós keretek között természetesen, az intézményrendszer felépítésének és globális jellegének figyelembevételével. Összegzésként csak annyit szeretnék elmondani, hogy a benyújtott törvényjavaslat a pénz ügyi szektorbeli biztonság és stabilitás fenntartását célozza, és kiegyensúlyozott, ügyfélbarát pénzügyi környezetet és pénzügyi intézményi működést eredményez. Kérem ezért önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm m egtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, képviselőcsoporton ként 1515 perces időkeretben.
