Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 13. kedd (4. szám) - Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat sürgős eljárásban történő általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
96 Ezzel a minisztériumi struktúrával is önök tovább lökik, sőt felgyorsítják hazánkat azon a lejtőn, amire négy éve lökték. A tudásválság, amit kialakítottak a világgazdasági és gazdasági válság tetejére, mélyülni fog. Minden egyes nappal nehezebben visszafordíth ató, fájdalmas helyzet következik Magyarország életében. Leépül az ország és a benne lévő emberek alkalmazkodó képessége. És abban a világban, a globális világban, amelyben mindannyiunknak alkalmazkodni kell, mert ha tetszik, ha nem, ha jobboldali, ha balo ldali kormány vezeti Magyarországot, a világ halad el mellettünk, és nem fogjuk többet azt tudni hazudni a magyaroknak, talán ez volt az utolsó választás, hogy az állam, akármilyen struktúrában is, de majd megvédi őket a gyorsan változó világtól. Azt hisze m, a politikának ez a legnagyobb felelőssége, és ez a struktúra csak annak tünete, amiről beszéltem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Schiffer Andrá s képviselő úr, LMPképviselőcsoport. Megadom a szót. DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Való igaz, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, illetve a kormányzati struktúra kialakítása az a terep, ahol a z ellenzéki pártoknak mindig megengedőleg kell viszonyulni a kritikában is a kormányoldalhoz. Jegyzem meg, így tettünk 2010ben is. Viszont akármennyire is van szabadsága, nem feltétlenül a miniszterelnöknek, azt azért szeretném megjegyezni, hanem a kormán ytöbbségnek van szabadsága abban, hogy milyen kormányzati struktúrát alakít ki, ebben az esetben is ezt… (Dr. Latorcai János közbeszól.) Nem miniszterelnöki rendszer van, alelnök úr, mert az alaptörvény világosan rendezi, hogy mi a miniszterelnök feladata, és hol van egyébként a törvényhozásnak feladata a kormányzati struktúra kialakításában. És a problémám pontosan itt kezdődik. Ez a törvény úgy került előterjesztésre, hogy egész egyszerűen nem felel meg annak az alaptörvénynek, amit itt önök 2011ben elfo gadtak. Ez a törvény így, ebben a formában egész egyszerűen alkotmányellenes. Arról van szó, hogy az alaptörvény 17. cikke az (1) bekezdésben szűkszavúan annyit mond, hogy a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. Majd utána a (2) bekezdése anny it mond, hogy tárca nélküli miniszter a kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki. (16.20) Ebből logikusan számomra az következik, hogy amennyiben nem tárca nélküli miniszterről van szó, hanem tárcával rendelkező miniszterről van szó, akkor, hogy neki mi az alapvető feladata és hatásköre, azt törvényben, mégpedig a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben kell rendezni. Erre 2010ben úgy került sor, amire egyébként az előterjesztés is utal, hogy a jogutódlásról szóló rendelkezések gyakorlatilag meghatározták, hogy az egyes tárcák között a hatáskörök hogyan oszlanak meg a következő kormányzati ciklusban. Ez most innen hiányzik. Ez a törvény a következőt mondja a 2. § (1) bekezdésben: „Az 1. § szerinti minisztériumot vezető miniszter részletes feladat- és hatáskörét a kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.” Helyes: a részletes feladat- és hatáskört. Viszont a feladat- és hatáskört ennek a törvénynek tartalmaznia kellene. Ha más nem, akkor a jogutódlá sról szóló rendelkezéseknek. Tehát van egy hatalmas törvényalkotói hézag, van egy felsorolás, ami nem tartalmaz mást, mint a minisztériumok elnevezését; van egy jogalkotói felhatalmazás arra, hogy a részletes feladat- és hatásköröket a kormány rendeletben szabályozza, ami a kettő között van. Tehát az alapvető feladat- és hatáskörök, azokról egy árva vak hang nincsen ebben a törvényben, jóllehet, az alaptörvény alapján a felsorolási törvénynek rendelkeznie kéne a minisztériumok alapvető feladat- és hatásköré ről.