Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 13. kedd (4. szám) - Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat sürgős eljárásban történő általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
97 Tehát van szabadsága természetesen a kormányzati többségnek abban, hogy kialakítsa a kormányzati struktúrát, de ennél azért egy picikét több kellene. Ebben a törvényben el kéne világosan mondani azt, hogy az egyes tárcáknak mi a feladat- és hatásköre. Azért nem egészen helytálló az az értelmezés, hogy miniszterelnöki rendszer lenne, mert a magyar alkotmányos struktúrában ez így volt 2011 előtt is és 2011 óta is; azt, hogy pontosan az államigazgatás élén milyen hatáskörrel milyen minisztériumok szerepel nek, hogyan oszlanak meg a hatáskörök, a kormányzati szervek és az egyéb országos hatáskörű szervek között, ezt nem önhatalmúlag a miniszterelnök határozza meg. Ha valakinek van kormányzati többsége, akár egyszerű többsége, akkor az a kormányzati többség, amelyik megválasztja a miniszterelnököt, az, gondolom, hogy a miniszterelnök elvárásának megfelelően, de mégiscsak itt a parlamentben megszabja a kormányzati struktúrát. Ha egy miniszterelnöknek valamilyen módon nincsen többsége a parlamentben, erre is vol t már példa az elmúlt 25 évben, akkor pedig kénytelen azzal a kormányzati struktúrával dolgozni, amit egyébként a korábbi parlamenti többség ráhagyott. Ez a rendelkezés, hogy nem a kormány, illetve a miniszterelnök szabadon határozza meg a minisztériumok f eladat- és hatáskörét, hanem ebben van egy törvényhozási szerep, ha úgy tetszik, egy garanciális elem a parlament részéről, ez a következők miatt fontos. Egy minisztérium nem pusztán egy politikai szereplő, nem egy politikai szerv, hanem az államigazgatásb an adott szakpolitikai, szakágazati szerveknek a csúcsszerve. Az, hogy az államigazgatás élén a funkciók hogyan oszlanak meg az egyes államigazgatási csúcsszervek között, ez nem függhet a miniszterelnök pillanatnyi politikai döntéseitől. Ez, hogyha világos an nézzük, hogy az államigazgatással kapcsolatos funkciókat egyébként az alaptörvény hogyan osztja le, ez a törvényhozás kompetenciája. Ezt a feladatot nem lehet megspórolni, éppen ezért színt kellene vallania az előterjesztőknek, Orbán Viktornak és Semjén Zsoltnak, és ebben a törvényjavaslatban világosan tisztázniuk kellene, hogy milyen szereposztást kívánnak adni az egyes tárcáknak, illetve a Miniszterelnökségnek és a tárcáknak. Ez következik az alaptörvényből, ez következik az alaptörvény 17. cikk (1) és (2) bekezdéseinek az egymásra vetítéséből. Tehát a legnagyobb probléma abban van, hogy így, ebben a formában ez az előterjesztés egész egyszerűen lyukas, nem felel meg az alaptörvény követelményeinek. Az előterjesztésnek rendelkeznie kellene, ha más nem, a jogutódlási szabályok kapcsán rendelkeznie kellene az egyes tárcák közötti munkamegosztásról. Ennek - még egyszer mondom - fontos garanciális szerepe van a jogbiztonság szempontjából, hiszen az egyszerű jogkövető állampolgárok, illetve a közigazgatás sze replői számára is világosan, törvényben előírtan kell látni azt, hogy az egyes területek felett mely minisztériumok milyen határok között gyakorolnak felügyeletet. Ez nem lehet pillanatnyi politikusi, politikai döntéseknek a játékszere. Ez az értelme annak , hogy a minisztériumok alapvető feladat- és hatáskörét a parlamentnek kell meghatároznia. Szeretném jelezni, hogy az önök előterjesztésében szintén annyi szerepel, hogy a részletes feladat- és hatáskör kerül kormányrendeletben meghatározásra. Hangsúlyozom még egyszer: van egy lyuk az alaptörvényi követelmények, illetve az előterjesztés 2. § (1) bekezdése között. Ezt a hiányt az előterjesztőknek sürgősen pótolniuk kellene. Két dologhoz szeretnék még hozzászólni az előterjesztéssel kapcsolatban. Van természe tesen példa arra, ahogyan Szijjártó képviselőtársunk elmondta, hogy a külgazdasági politika a külügyi tárcánál volt részbenegészben, viszont arra nincsen példa az elmúlt 150 évből Batthyány Kázmér külügyminisztersége óta, hogy a külügyi tárca elnevezése m egváltozik. És azt gondolom, hogy ez nem véletlenül van így, jóllehet a rendszerváltást követően, a rendszerváltás utáni első kormányban nem véletlenül egy külön tárcában világosan szétválasztották a külügyi tárca és az akkori, Kádár Béla vezette Nemzetköz i Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma közötti feladat- és hatásköröket.
