Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általáno... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
476 torkán lenyomni. Ezt maximum egy semleges tartózkodással tudjuk viszonozni, de támogatni semmiképpen. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik pad soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője, az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja r észéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyan dönthetünk egy ország sorsát, jövőjét soksok évtizedre kényszerpályára helyező kötelezettségvállalásról anélkül, hogy a társadalom tagjainak a véleményét megkérdeztük volna, va gy a kormány legalább érdemben tájékoztatta volna őket, hogy milyen indokok, érvek és ellenérvek húzódnak a Paksi Atomerőmű új blokkjának megépítése mögött? Ez a történet még 1966. december 28án kezdődött, amikor aláírták a magyar – szovjet államközi egyezm ényt egy atomerőmű magyarországi létesítéséről, mondván, hogy az atomkorba léptünk. Azóta sok, többek között az atomerőművi blokkok hűtésére is használt víz lefolyt a Dunán, mégis, mintha nálunk mi sem változott volna. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök (Varga Mihály: Elnök!) 2014. január 14én együttműködési megállapodást írt alá a parlament és a közvélemény tudta nélkül két új paksi atomerőművi blokk megépítéséről úgy, hogy egy nappal előtte a kormányszóvivő csupán annyit közölt: a kétoldalú kapcsolatok aktuális fejleményeit fogják áttekinteni. Mindez történik a szinte máig beláthatatlan következményekkel járó csernobili és fukusimai atomerőműbalaset, továbbá az utóbbi évtizedekben világszerte bekövetkezett számos üzemzavar után. Nem véletlen, hogy a fejlett országok lakosságának és kormányának sokasága nemet mondott új atomerőművek építésére, sőt a meglévők kivezetését tervezik, és energiapolitikájuk középpontjába az energiatakarékosságot és hatékonyságot, valamin t a megújuló energiaforrások bővülő alkalmazását állítják. Egyre több állam deklarálja, hogy belátható időn belül száz százalékban megújuló alapra helyezi az energiaellátást. Egy ország energiapolitikája és stratégiája persze nagyon összetett kérdés. Szakt erületek sokasága, együttműködése, valamint a politikai hatalom igénye és igényessége kell ahhoz, hogy a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján megbízható képet kapjunk a lehetőségekről és a kockázatokról egyaránt. Ez nagy felelősséget jelent. Ép pen ezért megbocsáthatatlan, ha egy ország kormánya elmulasztja a szakmai és a társadalmi tájékoztatást, egyeztetést egy ilyen horderejű ügyben. Nem ad felmentést senki számára, hogy bennünket, országgyűlési képviselőket az emberek választottak meg, és fel hatalmazást adtak jövőjüket meghatározó fontos törvények meghozatalára. Civil környezetvédőként hosszú évek alatt megtapasztaltam, hogy atomügyben a hivatalos kinyilatkoztatások és az atomügyben érintett cégek jelentős ráfordításokkal működtetett propagand agépezete mellett érdemi tájékoztatásra nem kerülhetett sor. És most ugyanezt látom. A kormány csak a beruházás vélt előnyeiről beszél, a lehetséges politikai, gazdasági, környezeti, terror- és egyéb kockázatairól mélyen hallgat. Ez a szerződés kirívóan el őnytelen Magyarországra nézve, és egyoldalúan Oroszország érdekeit szolgálja. Azt tudjuk, mit tehet Oroszország, ha nem fizetünk. Egy összegben lehívhatja a teljes magyar tartozást, és ezzel azon nyomban csőbe döntheti a magyar költségvetést. Arról megint csak fogalmunk sincs, hogy mi a helyzet akkor, ha Oroszország válik képtelenné a hitel folyósítására. Márpedig ahhoz egyáltalán nem kell a Kárpátmedence nagy szakértőjének lenni, hogy megállapítsuk, Oroszországnak az orosz gazdaság jelenlegi helyzete és f rissen vállalt konfliktusai
