Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általáno... - ELNÖK: - SZABÓ TIMEA (Független):
477 következtében komoly finanszírozási gondjai vannak, és ezek a nehézségek könnyűszerrel súlyosbodhatnak, egészen addig, hogy fizetésképtelenné váljon velünk szemben. Mi történik ilyenkor? Itt állunk majd egy félkész, de sok ezer milliárd forintot fölemésztett erőműtorzóval, amely nem termel semmit, de amely után a törlesztőrészleteket mindenképpen fizetni kell. És persze továbbra sem tudjuk, hogy szüksége vane egyáltalán az országnak a tervezett két új reaktorblokkból származó, a meglévő Paksi Atomerőmű teljesítményénél is nagyobb többletkapacitásra. Nem tudjuk, hogy ha Magyarország tényleg igényelne ennyi többletáramot, akkor azt valóban az orosz atomerőművel lehete a legolcsóbban előállítani. Nem, nem tudjuk, mert amikor önök g arantáltan olcsó áramról beszélnek, akkor egészen egyszerűen nem osztják meg velünk a tényeket. Nem tudjuk, hogy miért éppen most döntöttek a bővítésről, amikor a magyar áramfelhasználás évtizedes mélyponton van, és az előrejelzések szerint belátható időn belül nem is fog számottevően növekedni. Nem tudjuk, hogy az orosz hitelből megépíteni tervezett atomerőmű miatt nem álle elő alkotmányellenes helyzet az országban az államadósság növekedése miatt. Nem tudunk szinte semmit az önök tervéről, mert önök úgy határoztak, hogy a kétharmad erejével döntenek az ország jövőjéről. Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül nézzük meg azt, hogy mi mindentől esik el Magyarország és a magyar nép, ha az önök szándéka sikeresnek bizonyul. Nem lehet a világban a fejlődést megál lítani, hiszen a megújuló energiatermelés globális szinten éppen most ér rekordszintre, és a világ megújuló energiatermelése immár a végső áramfelhasználás egyötödét adja. 2013ban már az összes beépített áramtermelő kapacitás 56 százaléka a Nap, a megújul ó energiaforrások kihasználásával állít elő energiát. A fejlődést nem lehet megállítani sem a megújuló energiával kapcsolatos technológiák fejlődésének szintjén, sem a gyártás mind hatékonyabbá tételének terén. És igaz ugyan, hogy a fejlődés motorja jelenl eg erős gazdasággal rendelkező országok, mint Kína, az Egyesült Államok, Brazília, Kanada és Németország, de nincs igazuk, ha azt mondják, hogy nekünk, magyaroknak a fejlődés körül nincs keresnivalónk. Nincs igazuk, mert tény az is, hogy a megújuló energia terén a növekedés zöme a feltörekvő gazdaságokból származik, ahol a megújulók által biztosított lehetőségek jelentősen hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, az építkezéshez, egy jobb, gazdagabb jövő alapjainak lefektetéséhez. (17.10) Tisztelt Képviselőt ársaim! Aki az újat választja, aki a fejlődésbe fektet pénzt, energiát, de legfőképpen tudást és innovativitást, az nyer, azé a jövő. Annak felfedezése, hogy Magyarország hogyan vehetné ki részét a lehető legteljesebben a fenntarthatóság forradalmából, ame lynek során a világ prominens gazdaságai vetik latba tudásukat, kreativitásukat és a fejlődés iránti elkötelezettségüket, nemes cél és kihívás lenne bármely kormány számára. Önök ehelyett döntenek úgy, hogy soksok évtizedre előre kényszerpályára helyezik Magyarország társadalmigazdasági fejlődését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP és a függetlenek soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Szabó Timea független képviselő. Megadom a szót, képviselő asszony. SZABÓ TIMEA ( Független ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azok a parlamenti határozatok, amelyekre az Orbánkormány előszeretettel hivatkozik, amikor a paksi bővítési tervek megalapozottságáról érdeklődünk, hát enyhén szólva n em arról szólnak, mint amit a valóságban tapasztalunk. Idézem: „Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntéselőkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruház ás szükségességére, feltételeire, az atomerőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé.”
