Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - A reklámadóról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
395 mosóporreklámok soha nem említik azt a környezeti kárt, amit egyébként az ilyen termékek okoznak az élővizek sok esetben végleges elszennyezésével. Az élelmiszerreklámok például soha nem adnak tájékoztatást arról, hogy egy adott ételital elfogyasztása konkrétan milyen kárt okozhat nemcsak a ma élő emberi szervezetben, hanem adott esetben a jövő generációban, adott esetben a talajba belekerülve a különb öző természeti erőforrásokban. Ugyanakkor azt is szeretnénk világossá tenni, hogy ez a törvényjavaslat, ami előttünk fekszik, ez a reklámadónak nevezett médiaadó nem a túlfogyasztást korlátozza, hanem kijelöli a túlfogyasztás haszonélvezőit. Ami az alapvet ő kritikánk a törvényjavaslattal kapcsolatban, és amiért az LMP frakciója nemmel fog szavazni, hogy ez a koncepció, ez a törvényjavaslat nem a túlfogyasztás visszametszésére szolgál. Ez a törvényjavaslat nem arra szolgál, hogy megregulázza a tőkés társaság okat, és próbálja a jelenlegi rendszer káros társadalmikörnyezeti hatásait mérsékelni, ez a törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy a túlfogyasztás jelenlegi szintjének fenntartása mellett a túlfogyasztás haszonélvezőit hatalmi szóval kijelölje. Tiszte lt Országgyűlés! Állításom, illetve állításaim alátámasztására néhány elemet szeretnék még jelezni. Egyrészt nagyon fontos, hogy addig, amíg az eddigi reklámadókoncepciók, amiket különböző pártok, illetve zöldmozgalmak korábban megfogalmaztak, mindig a re klámot, a reklámozást és a reklámszolgáltatókat célozták, ez a törvényjavaslat a médiaszolgáltatót teszi meg az adó alanyává, az internetes sajtópiacon egyébként egészen abszurd helyzeteket okozva, nem utolsósorban ez a szabályozási technika tág teret ad a kibúvóknak, a különböző kiskapuknak. Másodsorban: a túlfogyasztást hatékonyan akkor tudja korlátozni egy reklámadótörvény, ha alapvetően a nyereségre céloz. Ez a törvényjavaslat a bevételre céloz, sőt azt is megpróbálja kijelölni, hogy mely tőkés társaság ok milyen nyereséget érhessenek majd el. Innentől kezdve nyilvánvaló a hatalmi cél, és egyáltalán nem látszik, hogy hogyan fogja ez a törvényjavaslat a túlfogyasztás korlátozását elérni. Harmadrészt: érthetetlen az is, hogy miért az évközi időzítés, miért a kivételes sürgős eljárás. Egy mégoly megalapozott társadalmi hatás kiváltását szolgáló adótörvény is adótörvény. Egy új adónemet egyébként a költségvetési év vége felé, a következő költségvetési évre szoktak bevezetni, akkor is, ha nem százmilliárdos bev ételt várnak, csak 811 milliárd forintot. Negyedrészt: az a költségvetési érdek, amit az újdonsült szuperminiszter megfogalmazott, nevezetesen, hogy a reklámadóból eredő 811 milliárd forintos bevételt milyen célra kívánják felhasználni, természetesen tök életesen nevetséges. Azt állította Lázár János, hogy a reklámadó bevételét oktatási célokra használják fel. Akkor lássuk, hogyan állunk az oktatási költségvetéssel az elmúlt években! Csak az elmúlt négy évben a közoktatásból 200 milliárd forint tűnt el. 20 09, tehát Bajnai Gordon országlása óta a felsőoktatásból 80 milliárd forintot vettek ki. Az LMP választási programja szerint a következő négy évben az oktatásba, a tudásgazdaságba legalább 700 milliárd forintot kellene fektetni. (10.00) Ehhez képest, miköz ben pofátlanul viszik ki, talicskázzák ki az oktatásból, a tudásgazdaságból a költségvetési pénzeket és szűkítik be a felemelkedés csatornáit, közben azt állítják, hogy egy 811 milliárdos állami bevételt oktatási célokra akarnak fordítani. Hát kit néznek hülyének? Ne nevettessék már ki magukat! Teljesen nyilvánvaló, hogy az a bevétel, ami a reklámadóból várható, eltörpül azokhoz a megszorításokhoz képest, amit az Orbánkormány - illetve elődei, a Bajnai- és a Gyurcsánykormány - alkalmaz, amivel sújtotta é s sújtja a tudásgazdaságot. Tisztelt Országgyűlés! Három alapvető szempont van, ami miatt ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni. Egy reklámadónak - nem médiaadónak, egy reklámadónak - helye van és úgy van helye a szabályozásban, a magyar adórendszer ben, hogy mellette a parlament megtiltja a kormányzati propagandát úgy, ahogy azt az LMP már több esetben követelte, megtiltja a monopolhelyzetben lévő, tehát nem versenyző állami, önkormányzati cégek marketingtevékenységét, promóciós költéseit, hogy ne le hessen MVMes meg paksi pénzekkel
