Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
88 látjuk megalapozottnak. Itt van a kezemben a Paksi Atomerőmű 2013as term elési adatait tartalmazó táblázat, ami az atomerőmű saját újságjából származik, tehát hivatalos helyről. Ez azt mondja, hogy 15 ezer gigawattóra volt az éves megtermelt villamos energia mennyisége, amely a bruttó hazai termelés több mint 50 százalékát, 50, 7 százalékát adta a bruttó hazai felhasználásnak, tehát amiben az import is benne van, viszont a 36,4 százalékát. Ha ez a mennyiség kiesne, ezt kellene valamilyen más útonmódon pótolni. Azért nem is energiamennyiségről, nem is villamosenergiamennyiségről van szó, lássuk be, tisztelt képviselőtársaim. És milyen megújuló energiaforrások jöhetnének szóba ennek pótlására? Nyilvánvalóan - ez is elhangzott már - a szél, a napenergia, a geotermikus energia és talán a biomassza jöhetne még szóba mint alternatív megújuló energiaforrás, ugyanis a zöldszervezetek, amelyek az atomenergia kiváltását követelik, a vízenergiát mint megújuló energiaforrást ugyanúgy nem hajlandók elfogadni fenntarthatósági szempontból, mint ahogy az atomenergiát sem fogadják el. (20.10) Az t mondják, hogy Németországban az energia 50 százalékát megújuló forrásokból állítják elő, csak közben arról feledkeznek meg, hogy igen, de nagyrészt vízenergia segítségével, hiszen Németország nem rettent meg a vízenergia alkalmazásától, vízerőműveket épí tett a Dunán és a többi folyóján is. Erre szokták azt mondani, de hát síkvidéki ország vagyunk, nyilván azok, akik nem értenek hozzá, és nem tudják, hogy a Dunán valamennyi vízerőmű a kisesésű erőművek közé tartozik, így igazából a megtermelhető áram menny iségét nemcsak a folyó esése, hanem a vízhozama is meghatározza. Nyilvánvaló, hogy lehetne gazdaságosan - és erre vannak példák is - energiát termelni, de Magyarországnak, mint tudjuk, nem is elsősorban ezért van szüksége ezekre a létesítményekre, hanem a súlyosan negatív vízháztartás javítása céljából. Azonban most az atomerőmű bővítéséről szóló nemzetközi egyezmény ratifikálásáról szóló törvényjavaslat van napirenden, úgyhogy a vízenergiáról csak egy kis kitérőként ennyit szerettem volna elmondani. De azt láthatjuk a többi energiaforrás esetén is, akár szélenergiáról vagy napenergiáról beszélünk, hogy azok ingadozó teljesítménye miatt jelen pillanatban is a keletközépeurópai villamosenergiarendszer súlyos válságban van, és időnként bizony nagy terhelése knek van kitéve, amiért a Németországból érkező és “agyontámogatott” megtermelt megújulóenergiamennyiséget igyekeznek eljuttatni sokszor saját tartományaikban az európai vezetékeken keresztül, és ez súlyos problémákat okoz, hiszen a kiszabályozáshoz nem á llnak rendelkezésre a megfelelő kapacitások, ezért ha túlzottan nagy mennyiség keletkezik, és éppen nincsenek felhasználási csúcsok, akkor nem tudunk mit kezdeni ezzel az energiamennyiséggel. Ugyanis a kiszabályozáshoz szükséges jelenleg egyetlen valós, ha thatós megoldásnak számító szivattyús tározós erőműveket szintén nem támogatják vagy ellenzik azok a zöldszervezetek, amelyek szeretnék kiváltani az atomenergiát. Így hát nem is tudom, mi is maradhatna, hiszen ha nem szivattyús tározós erőművekkel tároljuk ezt az energiát, akkor akkumulátorokkal kellene ezt a mennyiséget betárolni. Nyilvánvaló, képtelenség, vagy ha nem is volna képtelenség és le lehetne gyártani ezt a mennyiségű akkumulátort, mert miért ne lehetne, abban az esetben is ez olyan súlyos környe zeti terhelést okozna, és olyan energiamennyiség szükségeltetne hozzá, hogy összességében már az energiaszaldó is negatív lenne, én azt gondolom. Mint ahogy a napelemeknél is ez a helyzet, hiszen a napelemek legyártásához is súlyos energiamennyiség kell, é s súlyos környezetkárosítással is jár ezeknek a napelemeknek a hulladékkénti kezelése is. Tehát ha a teljes életciklust nézzük, egyáltalán nem biztos, hogy környezetbarátabb vagy energiaszempontból hatékonyabb, mint az atomenergia. Tehát összességében elmo ndható, hogy megújuló energiaforrásokkal jelen pillanatban a mi számításaink és a mi elképzelésünk szerint nem kiváltható a Paksi Atomerőmű bővítése. Elhangzott Balczó Zoltán képviselőtársamtól egy számítás vagy arra való utalás, engedjék meg, hogy erre én is utaljak. Nyilván Vértes András nem nevezhető a Jobbik háttérszakértőjének, azért vettük elő az ő adatait, mert más adat igazából nem állt rendelkezésünkre. Azt mondta, hogy éves szinten 100 milliárd tőke- és 100 milliárd kamatköltség terheli a Paksi At omerőmű bővítésével
