Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - KOSZORÚS LÁSZLÓ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
76 Ügynökség és az Európai Unió részéről is a stressztesztek végrehajtásra kerül tek, és annak alapján 2013ban az Atomenergia Ügynökség a legbiztonságosabb létesítménynek tekintette és nyilvánította a Paksi Atomerőművet, ennek alapján adta meg a további 20 évre történő működéséhez az engedélyt. 2008ban az akkori magyar kormány kötött egy olyan megállapodást, hogy Oroszország továbbra is biztosítja a Paksi Atomerőmű részére a fűtőelemek beszállítását, valamint a fáradt fűtőelemek elhelyezését. Ezzel együtt vegyük figyelembe azt, hogy jelenleg Magyarország 30 százalék importenergiaszük séglettel bír és a Paksi Atomerőmű, valamint az újonnan megépülő atomerőmű időszakának az összeérésével is további importenergiára lesz Magyarországnak szüksége, tekintettel arra, hogy a 2025ig történő megvalósítása időszakában sajnos vannak olyan erőművi kapacitásaink, amelyek időközben le fognak állni a korszerűtlenség miatt, a másik oldalon pedig a gázárak nagyságrendjének növekedése miatt ezeknek a termelésbe történő benntartása is tulajdonképpen kérdésessé válik. (19.10) Szeretném külön kihangsúlyozni , hogy a Paksi Atomerőmű esetében a 10 milliárd euró nagyságrend kérdésköre, ha úgy vesszük figyelembe, hogy a megvalósítás után kell Magyarországnak az oroszok részéről biztosított 10 milliárd nagyságrendnek a törlesztését elindítani, addigra a jelenlegi magyar államadósság a 79 százalékos szintről - ha csak 2 százalékos gazdasági növekedést veszünk figyelembe , akkor is tulajdonképpen nagymértékben lecsökken, és ha a 10 milliárdos befejezett megawatt kapacitás után kezdjük el a törlesztést, akkor egy tel jesen más kondícióba kerül Magyarország ebből a szempontból. Itt szeretném külön kihangsúlyozni - Font Sándor képviselőtársam is elmondta - a biztonság kérdésének a kérdéskörét. Ez sem Csernobillal, sem Fukusimával nem hasonlítható össze, mert annak idején , amikor a Paksi Atomerőmű épült, akkor háromkörös biztonsági rendszer lett kialakítva. Itt Aradszki Andrásnak is teljesen igaza van, hisz az magyar szabadalom volt, és annak idején a franciák is idejöttek, amikor a Paksi Atomerőmű épült, hogy a háromkörös biztonsági rendszer kialakítását a magyar mérnökök tulajdonképpen milyen módon fejlesztették és tudták olyanná tenni, ami alapján ma is nyugodtan elmondható az, hogy a Paksi Atomerőmű a világon a legbiztonságosabb atomerőművek közé tartozik, és ennek alap ján kapta meg a Paksi Atomerőmű a további 20 éves töretlen működésének az esélyét, lehetőségét. Még egyszer, ha tényleg figyelembe vesszük azt a tendenciát, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez importenergia kell, ami hozzávetőlegesen 30 százalék, és ha 20 25ig azok a 23 ezer megawattos kapacitások kiesnek, amelyek várhatóak, hogy nem tudnak tovább működni, akkor igenis Magyarországnak ebben az időszakban az együttműködő 2 ezer megawatt és a kétszer 1200 megawattnak az együttes működésével is még mindig im portenergiára lesz szüksége ahhoz, hogy valóban a magyar gazdaságot kellő energiával el tudja látni, és biztosítani tudja. Mellette természetes, amit több képviselőtársam is elmondott, az alternatív energiák kérdését kérdésként továbbra is fenn kell tartan i. Magyarország is érdekelt abban, hisz uniós kötelezettségünk van (Az elnök csenget.) , hogy Magyarország teljesítse azokat az uniós elvárásokat, amelyeket együttesen vállaltunk annak érdekében, hogy az alternatív energiák is fejlesztésre kerüljenek a tová bbiakban is. Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Koszorús László képviselő úrnak, a gazdasági bizottság előadójának, 5 perces időke retben. KOSZORÚS LÁSZLÓ , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A gazdasági bizottság a mai nap folyamán megtárgyalta az előttünk fekvő javaslatot, és amint azt tudják, a magyar p arlament eddig két alkalommal dönthetett arról, hogy felhatalmazást ad az atomerőművi kapacitás bővítésére vonatkozóan. Az első döntés 2009. március 30án született meg, amelyben a parlament több mint
