Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 13 (342. szám) - Bertha Szilvia (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Mennyit számítanak a ledolgozott túlórák?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
482 fokozottan elhasználódik, ez előbbutóbb betegségekben, a munk ából történő hiányzásban is megnyilvánul, ahogy korosodik a dolgozó, és minél nagyobb a túlórák aránya, annál jobban. A nyugdíj intézményét pontosan azért vezették be, hogy a több évtizednyi munkában megfáradt, már messze nem versenyképesen dolgozók megpih enhessenek. A mai világban elvétve akad olyan munkáltató, aki nem használja ki a dolgozói számára maximálisan előírható túlóraszámot. Ez azt jelenti, hogy az egyébként évente ledolgozandó, nagyjából 1900 óra mellé 250 óra túlórával 78 évente plusz egy tel jes évet dolgoznak el az emberek. Aki 40 évet így végigdolgozik, az valójában 4546 évet dolgozott le. Természetesen ideális esetben ennek pénzbeli ellentételezését megkapják, azonban a nyugdíjjogosultsági időbe nem számít bele. Különösen jelentősége van ennek manapság, amikor a munkahely elvesztése esetén a várható munkanélküliséggel töltött idő sokszor években és nem hetekben mérhető, így a nyugdíjjogosultsági idő megszerzésére is komoly hatással van. Sokaknak tehát kulcskérdés lehet, hogy egy életpálya alatt a rengeteg túlmunkájával megszerezhető, akár plusz 45 év munkában töltött időt elismerie az állam nyugdíjra jogosítónak. Államtitkár úr, tervezie a kormány bevezetni, hogy a túlmunka, tehát a pénzben kifizetett túlóra nyugdíjjogosultsági időt er edményezzen? Várom válaszát. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ Kovács Zoltán államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. Egy pillanat, át kell nyomni a gombot Kovács Zoltánra a jobb oldali gombbal. (Dr. Kovács Zoltán: Megtörtént.) Ön a szó, parancsoljon! DR. KOVÁCS ZOLTÁN , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Elnök Úr! Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási nyugdíjrendsze r feladata, hogy jövedelemarányos keresetpótló ellátást nyújtson az időskori kockázat bekövetkeztekor, így a nyugdíj összegének tükröznie kell két dolgot: azt, hogy a jogosult hány éven át és milyen kereset alapján fizetett nyugdíjjárulékot. A járulékfizet és hosszát fejezi ki a szolgálati idő, amely a biztosítási jogviszony fennállásának tartamával megegyező. Ez az időtartam dátumszerűen határozható meg, ezért rendelkezik úgy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, hogy egy nap biztosításban t öltött idő egy nap szolgálati időt eredményez. A munka törvénykönyve egyértelműen meghatározza a vasárnap, illetve a munkaszüneti napon a rendes munkaidőben elrendelhető munkavégzés feltételeit. A vasárnapi napon történő munkavégzés meghatározott eseteiben és a munkaszüneti napon történő munkavégzéskor a munkavállaló bérpótlékot kap, amely szabályozásának célja és rendeltetése az új munka törvénykönyvében szintén benne van, illetve nem változott. Az éjszakai pótlék és a rendkívüli munkavégzés pótlékára vona tkozó szabályokat is tartalmazza az új munka törvénykönyve, amely ezen túlmenően tág teret enged a helyi kollektív megállapodásoknak, ahol a munkavállalók számára kedvezőbb szabályozások is létrejöhetnek, akár a bérpótlékok számítása esetében is. Ami talán a legfontosabb, hogy a bérpótlékok után is nyugdíjjárulékot kell fizetni, így a nyugdíj összege emelkedik. Tehát a túlmunka díjazása után is - még egyszer - nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért a nyugdíj alapját képező átlagkereset növeli a túlóráért kapo tt jövedelmet, így a túlórázó munkavállalók végül is nem járnak rosszul, hiszen a többletmunkájukat, illetve azt a keresetet a nyugdíjukban élvezhetik viszont. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
