Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 13 (342. szám) - Fegyelemsértés bejelentése - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szabályairól szóló törvényjavaslat záróvitája - ELNÖK (Jakab István): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
405 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány nappal ezelőtt az alkotmányügyi bizottság nyújtott be egy módosító javaslatot ehhez a törvényhez, amelynek keretében a nemzetiségi önkormányzati v álasztások módját kívánja megváltoztatni, illetve rendezni. Ehhez nyújtottam be én magam egy zárószavazás előtti módosító javaslatot. A nemzetiségi önkormányzati választások rendje 2006ban úgy működött, hogy illeszkedett az uniós joggyakorlathoz is. Az un iós joggyakorlat szerint, ugye, azon uniós állampolgár, aki egy másik uniós tagállamban állandó lakóhellyel rendelkezik, a lakóhelyén illetékes önkormányzati választáson is részt vehet. 2006ban azok az uniós állampolgárok, akik magukat valamely Magyarorsz ágon elismert nemzeti közösséghez tartozónak vallották, részt vehettek az adott település nemzetiségi önkormányzati vagy kisebbségi önkormányzati választásán is. 2010ben ez nem így volt, 2010ben ezek az állampolgárok nem szavazhattak, és amikor 2011ben előkészítés alatt volt a nemzetiségekről szóló törvény, akkor a nemzetiségi önkormányzati vezetők kifejezetten kérték is a kormányt, jelezték azon igényüket, hogy a 2006os választási rendszert állítsuk vissza. Tehát ezek az uniós állampolgárok, akiknek ál landó lakóhelyük van Magyarországon, és valamely nemzeti közösséghez tartoznak, az önkormányzati választás mellett saját nemzetiségi önkormányzati választásukon is vehessenek részt. A törvény azonban nem fogalmaz egyébként teljesen egyértelműen, ezt szeret tük volna mi egy módosító javaslattal egyértelművé tenni, hogy ez a lehetőség adott legyen ezen személyek számára. Ezt egyébként több nemzetiségi önkormányzat vezetője, elsősorban a bolgárok, de hozzájuk mások is csatlakozva, kifejezetten kérték ismételten . (11.10) Ugyanis ezt a javaslatot most, amire mi reagáltunk, és a javaslat ezt a lehetőséget be szeretné zárni, ezt a javaslatot önök, jó szokásuk szerint természetesen az érintettekkel, a nemzetiségi önkormányzatok vezető ivel nem egyeztették. Ma az alkotmányügyi bizottság ülésén volt szó erről a kérdésről, ahol Gulyás képviselő úr elmondta azt, hogy végül ezt a lehetőséget most nyitva hagyják azért, mert a regisztráció már megkezdődött, és az életbe léptetés hatályát 2015. január 1jére teszik. Tehát most technikai okokból lehetőség nyílik erre a szavazásra, azonban önök, kormánypártiak ezzel a kérdéssel elviekben továbbra sem értenek egyet. Mi ezt a javaslatunkat fenntartjuk, ezért ki is kértük ezt a javaslatot szavazásra. Kérem önöket, hogy ezt az álláspontjukat vizsgálják felül, gondolják át, legyenek tekintettel a nemzetiségi önkormányzatok vezetőinek jogos kéréseire, és legyenek tekintettel arra, hogy a nemzetiségi jogokért felelős ombudsmanhelyettes is ezt az álláspont ot képviselte és támogatta. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Balczó Zoltán alelnök úr, Jobbikképviselőcsoport. Megadom a szót. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A 29. ajánlási ponthoz kívánok hozzászólni, és látszólag egy formai kritikát gyakorlok, hogy vajon hogyan kerülhetett ide ez a módosító indítvány ebbe az előterjesztésbe, de ez több mint formai kritika, h iszen arról van szó, hogy ez az Országgyűlés hogyan tartja be a saját maga által hozott törvényeket, és hogyan kívánja a társadalommal betartatni, ha ő maga sem teszi meg. A mondandóm visszanyúlik a 2011. július 11ei “hosszú módosítók éjszakájára”, amikor az egyházügyi törvénynél a KDNPvel szemben sor került egy olyan módosításra, amely újraírta a törvényt. Azt követően az Alkotmánybíróság világosan kimondta, hogy teljesen értelmetlenné válik mindenfajta részletes vita akkor, ha lehetséges - a házszabály és alkotmányellenesen az alaptörvény ugyanazokat a kritériumokat megtartotta - újraírni mindent. Ezek után önök, a többség azt mondták, megoldjuk a kérdést, betesszük a saját házszabályunkba, hogy tartalmilag bármit lehet még
