Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
12 reagáljak egykét dologra , hiszen volt néhány komoly félretájékoztatás, és néhány dolgot talán ki is hagyott. Az első például, amit kihagyott, az államadósság és az elleni harcának a végeredménye, miniszterelnök úr, ami úgy néz ki, hogy ezt a harcot csúnyán elbuktuk (Dr. GaudiNag y Tamás: Nektek semmi közötök hozzá, így van?) , sajnos, az egész ország, hiszen nagyobb ma az államadósság, mint 2010ben volt, amikor átvette a kormányzást, úgy, hogy mindeközben 3000 milliárd forintnyi, 3 millió ember tízéves nyugdíjmegtakarítását vetté k el és tapsolták el, anélkül, hogy tudnánk, hogy akkor ez a pénz hová tűnt. Ugyanígy jó lett volna valamit hallani a forintárfolyamról, és nemcsak azért, mert aktuális, miniszterelnök úr, hanem azért, mert a devizahitelezés legnagyobb problémája az, hogy az önök hiteltelen gazdaságpolitikája és hiteltelen politikusai miatt 70 százalékkal nagyobb törlesztőrészletet fizetnek az emberek, azért, mert a forint árfolyama olyan, amilyen 2010hez képest. Mindenféle különösebb varázslat és törvénymódosítás nélkül, ezt egy hiteles gazdaságpolitikával meg lehetett volna akadályozni. (Dr. GaudiNagy Tamás közbeszólása.) A pénztárgépek tekintetében, miniszterelnök úr, azt csak személyesen szeretném javasolni önnek, hogy ha egy mód van rá, a parlament falain kívül, az em berek között ezt a témát ne hozza fel. Nem biztos, hogy fel van rá készülve, hogy milyen reakciót vált ki azokból az emberekből, akik ezzel az üggyel konkrétan és személy szerint találkoztak az utóbbi hetekben, hónapokban. Az adóbevételek tekintetében pedi g elfelejtette elmondani, miniszterelnök úr, hogy a rendszerváltás óta a legtöbb adót bevezető kormány az öné, és azt is elfelejtette elmondani, hogy a legtöbb adóbevételre szert tevő kormány is ebben az összefüggésben az öné. De az ország tragédiája legin kább az, miniszterelnök úr, valóban, amit ön csinál, illetve amit ön nem csinál. Hiszen talán nem az a legnagyobb gond, hogy önök önteltek és erőszakosak, bár kétségtelen, ezzel sem lehet hosszú távon többséget szerezni egy országban. Az igazi gond, azt go ndoljuk, az, hogy az önteltségükhöz és erőszakosságukhoz nem párosul a hozzáértés szikrája sem. Ön Matolcsy Györgyre bízta ennek az országnak a gazdaságát, miniszterelnök úr, majd most a forintot - köszönjük, látjuk az eredményét. Ön Hoffmann Rózsára és Pi ntér Arankára bízta a közoktatás szétverését - köszönjük, hiánytalanul elvégezték a munkát. Ön Torgyán József után már megint ügyvédekre bízta a mezőgazdaságot és a vidék Magyarországát, miniszterelnök úr, és Fazekas Sándor és Budai Gyula után ismét kármen tésre lesz szükség ezen a területen. Vagy gondoljunk csak a Szócska Miklósi értelemben vett egészségügyre, Balog Zoltán és a kultúra kibékíthetetlen kapcsolatára, vagy Lázár János trafikügyi, uniós pénzek fel nem használásában jeleskedő államtitkárára. So kan csodálják önt, miniszterelnök úr. Sokan csodálják, hogy hogyan tudta elfoglalni és leépíteni a demokratikus intézményeket, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a választási szerveket; hogyan süllyesztette a magyar közmédiát egyszerű pártpro pagandaeszközzé; hogyan teszik tönkre a valódi civil szervezeteket; hogy milyen mesterien használták a Magyar Országgyűlést a korrupciós ügyeik legalizálására vagy éppen a nyomozó hatóságokat ezen ügyekhez való falazásra. Én vitatkozom ezekkel az emberekk el, szerintem ebben semmilyen csodálatos dolog nincs vagy éppen mesteri, egyszerűen gátlástalanság kérdése, amit itt láttunk az elmúlt négy évben. Tisztességes demokrata ugyanis akkor sem csinál ilyet, ha erre a jogi lehetősége - hívjuk ezt kétharmados fel hatalmazásnak - fennáll, akkor sem, miniszterelnök úr. Végezetül, tisztelt Országgyűlés, a lényeg, hogy miért is fogják magukat leváltani az emberek április 6án. A szinte felfoghatatlan mértékű és méretű korrupció, demokratikus játékszabályok felrúgása, a politikai kizárólagosságra való törekedés - legyünk őszinték - ma valóban már sok millió polgártársunkról egyszerűen lepereg Magyarországon. Önök azért alkalmatlanok az ország vezetésére, mert mindezen tettük közben nem jutott idejük, hogy a magyar embere kkel és az ő életükkel foglalkozzanak. Azért vannak bukásra ítélve, mert négyévnyi kétharmados kormányzásuk eredményeként ma Magyarországon minden második ember létbizonytalanságban él; mert
